Névadónk

Lábassy János

1823-1902

 

Székesfehérváron született 1823. július 6-án.

Lábassy János kora tehetséges, haladó gondolkodású iparosa. Az Almássy grófok uradalmi gépműhelyében tanulta ki a kovácsmesterséget. A szükséges szakismeretek elsajátítása után, mint kézműiparos 1848-ban önállósította magát, és Törökszentmiklós határában, a Basch dűlőben /ma Földvárhalom, V.dűlő/, egy tanyasi épületben nyitotta meg igen szerény körülmények között kis műhelyét, amely néhány év múlva országos viszonylatban is jelentős ekegyárrá fejlődött. Ebből alakult ki mára hazánk legrégibb, ma is működő mezőgazdasági gépgyára.

Lábassy népszerűsége, gyártmányai keresettsége miatt a kis tanyasi műhelyt hamarosan kinőtte, és beköltözött üzeme Törökszentmiklós központjába, a Kossuth Lajos u. 85. szám alatti ingatlanra /melyen ma is működik az Öntödei Gyár/, ahol már lehetőség nyílt az újabb és újabb mezőgazdasági termékek előállítására, korszerűsítésére, és az üzem bővítésére.

Termékei: ekék, ekekapák, boronák, gyűrűshengerek stb.

Pár év múlva a Lábassy-féle ekék az egész országban ismertté és közkedvelt munkagéppé váltak. Rövid idő alatt nagy hírnévre tettek szert, hiszen termékeik eljutottak többek között Szabolcs, Kolozs, Brassó megyékben élő gazdákhoz is.

Lábassy legjelentősebb újítása – mellyel hazánkban elsőként, és később is egyedüli gyártóként jelentkezett a piacon – az volt, hogy ekéjén az ekefej pontos beállítását, szabályozását szolgáló „FARCSAVART” alkalmazott, s ezzel lehetővé tette, hogy az ekefejet a talaj minőségének megfelelően maga a gazda állítsa be.

A „gyár” termékei egyre nagyobb választékot kínáltak, így számos kiállításon szerzett szakmai elismerést, oklevelet, serleget, első díjat.

Lábassy népszerűségének, gyártmányai keresett voltának magyarázatát azon egyszerű tényben találhatjuk meg, hogy haladni igyekezett a korral, termékeit az akkori kor technikai színvonalához mérten, adottságainak keretei között állandóan tökéletesítette. Lábassy János jó üzleti érzékkel is rendelkezett: elérte, hogy termékei kocsin, vasúton, később bizományi lerakatok, létesítésével eljussanak a környező vármegyékbe is.

Kitűnő üzeme és a korszerű termékek forgalma biztosította Lábassy számára a folyamatos működést. Ennek köszönhette, hogy túlélte, és sértetlenül került ki a gazdasági válságból.

Lábassy János Törökszentmiklós társadalmi életében is jelentős szerepet játszott. Házában otthonosan mozogtak a város vezetői és tekintélyes emberei, az 1848-as párt Törökszentmiklósra látogató országgyűlési képviselőinek – így köztük Herman Ottó kiváló tudósnak is – ő adott állandó szállást. Szélpál Árpád, törökszentmiklósi születésű, s Párizsban elhunyt író – költő szeretettel eleveníti meg Lábassy János alakját a Forró hamu című könyvében.

Lábassy János 1896-ig vezette az üzemet, a millennium évében az idős tulajdonos-egyenesági leszármazottja nem lévén – fogadott fiára, Fehér Alajosra ruházta át gyárát.

Az alapító 1902. szeptember 19-én hunyt el, hamvait a helyi katolikus temetőben lévő Lábassy-kriptában helyezték el, oldalfalán emléktábla őrzi Lábassy János emlékét.

A családi kripta hosszú éveken át ravatalozó funkciót töltött be. 2014. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a katolikus temetőben lévő – kényszerből ravatalozóként használt – Lábassy-kripta újraszentelésével visszanyerte eredeti kápolna rangját.

Városunkban és térségünkben az ipari fejlődés elindulásában óriási szerepe volt Lábassy János tevékenységének. Az ekegyár alapítója munkásságának megalapozásával és folytatásával a mai mezőgazdasági gépgyártás területén olyan országosan is jelentős tevékenységet fejtett ki, mely hozzájárult a város fejlődéséhez és jó híréhez.

1998-ban Törökszentmiklós Város Önkormányzata néhai Lábassy Jánosnak érdemei elismeréseként TÖRÖKSZENTMIKLÓS TISZTELETBELI DÍSZPOLGÁRA címet adományozta.

1995-ben Törökszentmiklós dél-keleti városrészében utcát neveztek el róla.

1996-ban a 604. sz. Ipari Szakmunkásképző, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola Lábassy János nevét vette fel.

A ,,Lábassy”- féle gépgyár alapítója halála után több átalakuláson esett át. 1949-ben államosították, majd különböző néven működött tovább. Az 1960-as évekre a Kossuth úti gyártelep „kinőtte” magát, és a mezőgazdasági gépgyártó tevékenység a Dózsa György úti új telephelyen működött tovább, és folytatódik ma is a Lábassy által megkezdett munka.

Napjainkban e gyár folytatja Törökszentmiklóson azt a tevékenységet, melyet Lábassy János alapozott meg.