Szakmai program

Szakmai program.pdf

1. BEVEZETÉS

 

1. Intézményi jellemzők

A köznevelési intézmény neve: Karcagi SZC Lábassy János Technikum és Szakképző Iskola

Feladatellátási helye: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 51. sz.

      

Az intézmény alapításának éve: 1971.

Az intézmény alapítói jogutódja: Innovációs és Technológiai Minisztérium

Székhelye: 1011 Budapest, Fő utca 44-50.

Az intézmény fenntartója, költségvetési szerve: Karcagi Szakképzési Centrum

Székhelye: 5300 Karcag, Dózsa György út 29.

A fenntartó alapításának dátuma: 2015. 07. 01.

Az intézmény típusa: szakképző intézmény

OM azonosító száma: 203040

 

A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amely önálló költségvetéssel nem rendelkezik és kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott jogok és kötelezettségek alanya.

 

Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:

• technikumi szakmai oktatás és
• szakképző iskolai szakmai oktatás,
• a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása
• felnőttoktatás,
• felnőttképzés

valamint kifutó rendszerben:

• szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
• szakközépiskolai nevelés-oktatás,
• Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás.

 

A szakképző intézményben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik. A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján ágazati alapoktatásban és szakirányú oktatásban történik. 

1.1 Az intézmény bemutatása

 

Iskolánk többcélú köznevelési intézmény, mely városunk középiskolái között átlagos tanulólétszámmal végzi nevelő-oktató munkáját.

Törökszentmiklóson több nagy múltú ipari jellegű gazdálkodó szervezet és sok kisebb vállalkozás működik. A kialakuló ipari park lehetővé teszi újabb, jelentős számú szakembert foglalkoztató gazdálkodó szervezetek, vállalkozások letelepülését. Termékeik egy részét nemzetközi piacokon értékesítik, ami magas színvonalú gyártástechnológiát, állandó termékfejlesztést igényel.

Az építőipari, a szolgáltató jellegű vállalkozások száma is jelentős.

Mindez szükségessé teszi nagyszámú, jól képzett, lehetőleg több szakmával rendelkező szakmunkás, érettségizett szakmunkás képzését.

Tanulóink szüleinek nagyobb része szakmunkás. Kb. egyharmada segédmunkás jelenleg zömmel munkanélküli – és rokkantnyugdíjas. Az édesanyák között több a szakmanélküli, így a munkanélküli is. Sokan nem a szakmájukban dolgoznak. A szülők egy része már ebben az iskolában tanult. A tanulók szakmaválasztásában szerepet játszik a családi hagyomány. (A szülő vagy nagyszülő szakmáját tanulják.)

Az iskolánkba jelentkező fiatalok többsége alacsony alapkészségekkel rendelkezik, az első évben sok kudarc éri őket – nincs sikerélményük, nem ismerik a tanulás helyes módszereit sem.

A gyakorlati munkában eredményesebbek, azt jobban is szeretik.

Városunkban és vonzáskörzetében jelentős számú roma kisebbség él, és gyermekeik közül sokan választják iskolánkat. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a többséghez tartozókkal együtt – megkülönböztetés nélkül – sajátítsák el a választott szakmájukhoz szükséges elméleti és gyakorlati tananyagot.

 

1.2 Iskolánk tanulói közössége

Tanulóink között sok a hátrányos és ezen belül is a halmozottan hátrányos helyzetű.

A biztos anyagi háttérrel rendelkező családok gyermekei mellett, nagy számban jelen vannak a mindennapi megélhetés gondjaival küzdő, alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei is. Mindezeket figyelembe véve, iskolánk felvállalta az esélyegyenlőséget elősegítő, hátránykompenzáló pedagógiai módszerek alkalmazását. Befogadó iskolaként részt veszünk a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében.

A helybeliek aránya valamivel több, mint 50%. Iskolánk beiskolázási körzete felöleli megyénk szinte teljes területét, a távolabb lakók kollégiumi elhelyezését a társintézmények biztosítják.

A végzett fiatalok többsége választott szakmájában igyekszik elhelyezkedni, elsősorban a lakóhelyén. Nem kevés azoknak a száma sem, akik csak messzebb, a fővárosban és környékén, vagy még távolabb (napjainkban többen külföldön) találnak munkát. Egyre növekvő azoknak a száma, akik végzés után újabb szakmát tanulnak iskolánkban, vagy a megye más intézményeiben.

Az érettségizettek 5-10%-a felsőfokú tanulmányokba kezd. Elsősorban műszaki irányultságúak, de nem ritka a humán szakirány sem.

 

 

1. NEVELÉSI PROGRAM

 

1. Az iskola küldetésnyilatkozata

Célunk, küldetésünk:

Olyan fiatalokat az életbe bocsátani, akik általános műveltségükkel eligazodnak korunk információhalmazában, és szakmai felkészültségükkel hazánkat mindig megfelelően képviselni tudó európai állampolgárok lesznek.

Nevelő-oktató munkánkat a korszerű, a tanulói képességeket fejlesztő oktatói tevékenység, és az emberi értékek elfogadása és átadása alkotja.

 

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

2.1 Pedagógiai alapelveink

Iskolánk pedagógusai napi nevelő és oktató munkájukban az alábbi pedagógiai alapelveket igyekeznek megvalósítani:

 

1. az oktatóink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánnak nevelni iskolánk tanulóiból.

Ezért

-           az iskola pedagógiai tevékenységének célját a fiatalok személyiségének sokoldalú fejlesztésében látjuk,

-           előtérbe helyezzük a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztését,

-           fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

-           szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

-           törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

-           segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,

-           törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

-           igyekszünk diákjainkat megismertetni történelmünk eseményeivel, nemzeti kultúránkkal, népünk hagyományaival, és mind ezek révén tápláljuk bennük a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

 

1. b) Iskolánkban olyan légkört igyekszünk teremteni, ahol diákjaink jól érzik magukat.

Ezért

-           a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

-           a fiatalokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-           a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

-           diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

-           minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

-           az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

- tanuló és tanuló,

- tanuló és nevelő,

- szülő és nevelő,

- nevelő és nevelő között.

 

1. c) Oktatóink mindennapi nevelő és oktató munkájuk során igyekeznek elérni, hogy minél több diákunk rendelkezzen az alábbi személyiségjegyek közül minél többel:

-           művelt, humánus, erkölcsös

-           fegyelmezett, kötelességtudó

-           kreatív, alkotó, érdeklődő, nyitott

-           gyakorlatias, képes a problémák megoldására

-           képes eligazodni az őt körülvevő világban

-           van elképzelése a saját jövőjéről

-           becsüli a munkát, a tudást, a szorgalmas tanulást

-           ismeri a tanulás hatékony módszereit, tudását képes tovább fejleszteni

-           képes önálló ismeretszerzésre

-           ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

            - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

             - a természet, a környezet értékeit,

              - más népek értékeit, hagyományait,

               - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit

-           a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

-           ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

-           ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

-           ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

-           viselkedése udvarias,

-           beszéde kulturált,

-           társaival együttműködik,

-           szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

-           képes szeretetet adni és kapni,

-           szereti hazáját,

-           megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

-           szellemileg és testileg egészséges, edzett,

-           egészségesen él,

-           szeret sportolni, mozogni,

-           megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

 

1. d) Az iskolánkban végzett pedagógiai munkánknak két alappillére van:

-           Szakmai tudás, folyamatos önképzés.

A jó közismereti és szakmai képzés, a gyakorlati oktatásban való helytállás, a folyamatos önképzés és az új iránti fogékonyság erőssége iskolánknak.

-           Elhivatottság a nevelésre.

Nevelésünk fő életterei az iskola és a gyakorlati tanműhelyek. A szülőkkel létrejött eseti és szervezett találkozásokon megbeszéljük az iskolai nevelés és a gyakorlati oktatás problémáit és segítjük a családi és közéleti nevelést.

 

2.2. Pedagógiai céljaink

a.,   Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

 

b.,  Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igénye. Az önellátás képességeinek kialakítása (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése).

c.,  Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

 

d., A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

 

e., A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

 

f., Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

 

g., A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

 

h., Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

 

i., Hazánkban élő nemzeti kisebbségek, más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

 

j., Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

 

k., Elősegíteni, hogy tanítványaink elérjék a képességeiknek megfelelő kompetencia-fejlettséget.

 

2.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

 

Kiemelt célok a szakképző iskolai nevelés-oktatás területén:

-           a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek,

-           fejlődjék a tanulókban az igény a munkatársakkal együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására,

-           fejlődjön az igény a közösségi és egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére,

-           a személyiségfejlesztés,

-           növekedjék a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye,

-           a tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén legyenek képesek beilleszkedni a termelési illetve munkakörnyezetbe,

-           fejlődjék a tanulókban az igényesség, munkájuk eredményessége, minősége iránt,

-           alakuljon ki a tanulókban a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet,

 

Kiemelt célok a technikumi nevelés-oktatás területén:

-           kiterjessze a tanulók általános műveltségét,

-           felkészítse a tanulókat

                        - az érettségi vizsgára

                        - a szakképzésbe való bekapcsolódásra,

                        - a későbbi munkába állásra,

-           érvényesítse a humánus értékeket,

-           közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit,

-           a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre,

-           biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetőségét,

-           csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését,

-           tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követő magatartásmintákat,

-           váljanak alkalmassá a tanulók:

-           az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára,

-           a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására,

-           a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére,

-           a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

 

Feladataink a szakképző iskolai nevelés-oktatás területén:

-           megteremteni a kompetenciafejlesztés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységét,

-           a követelményeket igazítsuk a tanulók adottságaihoz,

-           konkrét feladatok segítsék a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, ugyanakkor erősítsék meg és fejlesszék az elvont fogalmi gondolkodást is,

-           a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint a kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez,

-           az új ismeretek átadása mellett felvállaljuk:

• az általános iskolai ismeretek rendszerezését,
• a hiányok pótlását,
•             a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbtanuláshoz szükséges szintre.

 

Nagy szerepet kap a külföldi szakmai és nyelvi gyakorlás lehetőségének biztosítása a jobb szakmai felkészültség elérése érdekében.

 

Feladataink a technikumi nevelés-oktatás területén:

A technikumi nevelő-oktató munka feladata, hogy:

-           építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket,

-           a nevelés, a kompetenciafejlesztés, a közismereti oktatás szerves egységet alkosson,

-           a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek:

                        ~ a magyar társadalom demokratikus létformájából,

                        ~ Magyarország európai integrációs tagságából,

                        ~ a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből,

                        ~ az egész életen át tartó tanulás igényéből fakadnak,

-           fejlődjék          • fogalmi gondolkodásuk

• problémamegoldó képességük,
• anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk,
• infokommunikációs tudásuk,

-           tegyük képessé a tanulókat:

• a különböző információk közötti eligazodásra,
•            a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való

                                                   válaszadásra,

• a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására a különböző

                                                  élethelyzetekben,

• a felelős döntésekre,

-           a személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet:

                                    ~ az önismeret fejlesztése,

                                    ~ a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása,

                                    ~ a felelős társadalmi magatartás kialakítása,

                                    ~ az állampolgári szerepre történő felkészítés.

 

2.4       Nevelési módszereink, eszközök, eljárások

-           Közvetlen módszerek, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül hat a tanulóra,

-           Közvetett módszerek, amelyekben a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

 

Iskolánk oktatói által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Közvetlen módszerek:        

• Követelés
• Gyakoroltatás
• Segítségadás
• Ellenőrzés
• Ösztönzés.

 

-           Közvetett módszerek:

• A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.
• Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.
• Hagyományok kialakítása.

                                   

 Magatartási modellek bemutatása, közvetítése       

-           Közvetlen módszerek:

• Elbeszélés.
• Tények és jelenségek bemutatása.
• Műalkotások bemutatása.
• A nevelő személyes példamutatása.      

-           Közvetett módszerek:

• A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében
• A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi

                                       életből

•   Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

                      

 A hatékony tanulást elősegítő módszerek, eljárások:

• Differenciáláson alapuló tanítási módszerek.
• Kooperatív tanulásszervezés.
• Tevékenységközpontú oktatási módszerek.
• Drámapedagógia alkalmazása.
• Önálló tanulási technikák kialakítása.
• IKT alkalmazása a tanórákon.
• Projektmódszer alkalmazása.
• Témahét szervezése.

A kompetencia alapú oktatás jó lehetőséget ad arra is, hogy más iskolák „jó gyakorlatát” megismerjük és adaptáljuk, illetve beépítsük a helyi pedagógiai gyakorlatunkba.

 

 

 

2.5 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

 

A módszereknek és az eszközök a kiválasztásánál figyelembe vesszük:

– a tanuló életkorát

– a tanuló egyéniségét, meglévő képességeit, készségeit

– a csoport összetételét fejlettségét

– a fejlesztés helyi és időbeli kereteit

Az értékközvetítő tevékenység megjelenik a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon (pl. szabadidős programok, egyéni, ill. kiscsoportos foglalkozások, versenyek, rendezvények).

 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

Értelmi nevelés

Feladataink:

– az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése

– a megismerési és a felfedezési vágy kialakulásának elősegítése változatos, sokszínű óravezetéssel

– problémamegoldó gondolkodásra nevelés, szoktatás

– tanulási módszerek megtanítása

– kiemelt figyelem fordítása a kulcskompetenciák fejlesztésére

– az önkifejezés lehetőségeinek bemutatása, gyakoroltatása, tudatosítása (előadás, szövegalkotás, improvizáció, vizuális önkifejezés)

Eszközei:

– mérőeszközök alkalmazása

– egyéni fejlesztés, differenciált foglalkozások

– tanulási technikák megtanítása

– tanulást segítő foglalkozások

– tanulási idő szervezése

 

Érzelmi, akarati nevelés

Feladataink:

– értékek megismertetése

– szociális intelligencia fejlesztése

– énkép, önismeret-fejlesztés

– pályakép kialakítása

– empátia készség kialakítása

– felelősségérzet fejlesztése önmaguk és társaik iránt

– tolerancia, önkontroll kialakítása az iskolai élet minden területén

Módszerei:

– Az általánosan elfogadott erkölcsi értékek meghatároztatása, azonosítása a tanulók által

– Az együtt cselekvés, közös feladatmegoldás, segítő együttműködés gyakoroltatása

– Szituációs játékok, csoportépítő tréningek

– életvezetési ismeretek oktatása (tantárgyi keretbe építve)

– A pozitív megerősítés előtérbe helyezése, folyamatos motiváció

– Pozitív példák kiemelése, példaképként állítható vendégek meghívása

– Egészséges versengési szellem kialakítása

– Korrekt, fejlesztő hatású értékelés alkalmazása

– A tanulók által vállalt feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése, értékelése

– A versenyeken elért eredmények ismertetése a tanuló ifjúsággal, esetenként a helyi médián keresztül a város lakosságával

– A nevelői munka során rendszeres tanulói önértékelés alkalmazása

 

Erkölcsi, hazafias nevelés:

Ünnepélyeink megrendezésével, hagyományaink ápolásával, kirándulások szervezésével arra törekszünk, hogy minden tanulónk ismerje meg és becsülje nemzeti kultúránk értékeit.

Ismerje meg szülőföldje hagyományait, jellegzetességeit, történelmét, hírességeit.

Mindez alapozza meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítse el a hazaszeretetet, ösztönözzön hagyományok ápolására, az alapvető erkölcsi értékek tiszteletére.

Módszerek:

– Törökszentmiklós nevezetességeinek bemutatása

– a hagyományok ápolása

– ünnepélyek megrendezése

– hon és népismeret modul tantárgyi keretekbe foglalása

 

Környezeti és esztétikai nevelés:

Feladat:

– Az esztétikus külső fontosságának tudatosítása

– Igényesség igényének elérése saját környezetük kialakításában

– képesség kialakítása a művészeti és kulturális értékek befogadására

– a környezet, az élővilág védelmének tudatosítása

 

Eszközök

– személyes példamutatás,

– kulturális rendezvények (színház, kiállítások) látogatása

– természetvédelmi akciókban részvétel

– iskolai kirándulások szervezése

– Az iskola környezetének tisztántartása, szépítése

 

Munkára nevelés

A munkára nevelés lehetőségeit kihasználva igyekszünk felkészíteni tanítványainkat arra, hogy a munka életükben központi tevékenységgé váljon. Aktív, kezdeményező, alkotó embereket szeretnénk nevelni, akik tudnak dolgozni és szeretik a munkát.

Feladat:

– kötelességtudat erősítése

– igényes munkavégzésre nevelés az iskolai és a gyakorlati munkában

Eszközök:

– a feladatok elvégzésének rendszeres ellenőrzése

– felszereltség, munkafegyelem számonkérése

– munkaeszközök esztétikus megjelenése

– pedagógusok személyes példamutatása

– pontos órakezdés, késések kiküszöbölése

– a tanulók bevonása környezetük rendben tartásába (tanterem takarítás, munkahely tisztán tartása, szemétgyűjtés stb.)

 

Testi nevelés

Feladat:

– az egészséges életmód iránti igény kialakítása

– a testmozgás iránti igény kialakítása

– életvezetési szokások kialakítása

– a mozgás örömének megtanítása

Eszközei

– testnevelés órák

– játékos vetélkedők

– kirándulások

– bűnmegelőzési, drog prevenciós foglalkozások

 

Egészséges életmódra nevelés

Feladat:

– az egészség megőrzésének fontosságának tudatosítása

– a prevenció szükségességének tudatosítása

– az egészséges életmód lehetőségeinek bemutatása

– veszélyforrások és elkerülésük lehetőségeinek megismertetése

– pozitív életszemlélet kialakítása

– társas kapcsolatok kialakítására nevelés

Eszközei:

– Egészséges táplálkozás, egészséges és kulturált étkezés megismertetése, gyakoroltatása

– Személyi higiéniával kapcsolatos tudnivalók oktatása

– Baleset megelőzés, a közlekedési szabályok megismertetése, alkalmazásuk begyakoroltatása

– Szenvedélybetegségek elkerülése

– bűnmegelőzési, drog prevenciós foglalkozások

– Felvilágosító foglalkozások

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskolánk pedagógiai rendszerének összes tevékenységébe beépülnek.

 

2.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A középiskolás évek alkalmasak arra, hogy tanulóink tudatosan éljék meg a családi, az iskolai és a tágabb közösséghez való tartozás érzését. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során lehetőségük van megismerni azokat az értékeket és magatartásformákat, amelyekkel képessé válhatnak a harmonikus egyéni életvitel és a közösségben való alkotó részvétel kialakítására.

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: tanórák, foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, diák önkormányzati munka és a szabadidős tevékenységek.

 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

             a.,  A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, foglalkozásokhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

            b.,  A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek  fejlesztésében.

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelők alkalmazkodjanak az életkorral változó közösségi magatartáshoz.

            c.,  Az önkormányozás képességének kialakítása.

 Feladat:  A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

            d., A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

 Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

            e.,  A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

   Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési formák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

       

2.7 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

 

1., A foglalkozáson megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok:

Az osztályközösségek tanulmányi munkájuk kezdetén a tanulók véletlenszerű gyülekezetei, mely azonos szakma, vagy iskolatípus választás miatt kerültek össze. Fontos célunk ezekből a csoportokból olyan valódi közösséget formálni, mely képes:

-           a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására és

-           az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.

Ennek a célnak a megvalósítása érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk:

-           a tanulás támogatása:

~ kölcsönös segítségnyújtással,

~ közösségi ellenőrzéssel,

~ tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,

-           a tanulók kezdeményezéseinek segítése,

-           a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,

-           a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével;)

-           a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, a projektmódszer alkalmazásával,

-           a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés,

-           a toleráns, elfogadó magatartás elmélyítése végett, a multikulturális tartalmakat beépítjük az osztályfőnöki és a művészeti tantárgyak óráiba.

 

 2., Iskolánkban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek, szabadidős tevékenységek segítik:

 

-           Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Minden év elején tantárgyi felmérések értékelése után a jó képességű tanulóknak a bevonása tehetséggondozó, képességfejlesztő országos és helyi versenyekbe. Ezeknek a felkészítő foglalkozásoknak a koordinálói a munkaközösségek. A felzárkóztató foglalkozásokat az egyéni adottságok és képességek ismeretében egész éven át előre megtervezetten végezzük.

 

-           Tömegsport foglalkozások (iskolai sportkör)

A csapatszellemet, a küzdőképességet, a tanulók közötti együttműködést elősegítik, erősítik a versenyjátékok, mozgásos játékok.

 

-           Témahét, versenyek, vetélkedők

A gondolkodást és fejtörést igénylő témák feldolgozása a közösségformálást is segítik. Évente több alkalommal - bekapcsolódva a város intézményei által szervezettekbe is – szaktárgyi, műveltségi és játékos vetélkedők szervezése, minél több tanuló bevonásával.

 

-           Múzeumi, kiállítási és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás

A város adta lehetőségek kihasználása: múzeum, kiállítások, hangversenyek, író-olvasó találkozók, valamint Színházak előadásainak a látogatása.

 

• Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata oktatói felügyelettel történik.

 

-     Diákönkormányzat

A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket.

A diákönkormányzat demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Tevékenységi köre:

-           a különböző iskolai rendezvényeken való közreműködés, mint például a szalagavató bál, ünnepségek, városi vetélkedők, iskolai sportnap, városi sportrendezvények stb.

-           az iskolai szabályzatok elfogadásában, véleményezésében való részvétel.

Feladat:          

     ~ olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

     ~ a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,

     ~  a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

     ~ olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

      ~ a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

      ~ a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

      ~ olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

-           Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (kirándulások, színház-hangverseny- és múzeumlátogatások). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

-           Hagyományőrző tevékenységek

Az ünnepélyek és megemlékezések hagyományainak tartalma és formaságai.

 

-           Iskolánk névadója Lábassy János

Az iskola egész közösségét megmozgató vetélkedővel az intézményünk névadójának – élete, munkássága – megismerése. Munkásságának példaértékűvé válása.

                                                                                                                                        

-           Szalagavató

A hagyomány folytatása a már kialakított szokások szerint (időpont, szervezés, helyszín)

   

-           Ballagás

A ballagás időpontja adott, az iskola objektív feltételeihez a már kialakított módszerek szerint.

 

 

2.8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

 

2.8.1 A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Iskolánkban nagy számmal érkeznek és vannak jelen eltérő motivációval, különböző képességekkel, más magatartással és eltérő szociális háttérrel bíró tanulók. Különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet fordítunk a visszahúzódó, csendes diákokra az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt.

Azért, hogy minél eredményesebben megfeleljenek az iskolai követelményeknek az iskolába lépésüktől nyomon követjük őket.

Hatékony megsegítésük érdekében végzett tevékenységeink:

– Nélkülözhetetlen a diákok pszichoszociális és biológiai környezetének pontos ismerete. Ennek feltérképezése az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata.

– A 9. évfolyamon, az év elején tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét, s feltérképezzük, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat.

– Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat.

– Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével, szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az elmaradt tanulók felzárkózását.

– Tanulmányaikat fejlesztő órákkal (fejlesztő pedagógus foglalkoztatásával) segítjük.

– Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, s eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását.

– Nevelésükben, oktatásukban az egyéni bánásmódot erősítjük.

– Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről.

– A nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük.

– Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani a beilleszkedésben.

– A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásába.

 

A lemorzsolódás megakadályozása érdekében részt veszünk pályázatok (pl. "A GINOP-6.2.3-17-2017-00041 azonosító számú, „A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése” megnevezésű pályázat) megvalósításában, melynek keretén belül a megvalósítás és fenntartás időszakában a projektbe bevont tanulócsoportok vonatkozásában (lehetőség szerint kiterjesztve a tagintézmény további tanulócsoportjaira) a következő fejlesztések valósulnak meg:

 

1. a 9. évfolyam elején, a tanév első hetét az általános iskolából a középiskolába történő átmenetet segítő átvezető hét programja szerint valósítjuk meg, tematikus napok (önismereti nap, az iskola napja, a szakma napja és a város napja) szervezésével;
2. bevezetjük a Digitális Közösségi Alkotóműhely tehetséggondozási, pályaorientációs és pályaszocializációs célú alkalmazását;
3. tagintézményi szintű bemeneti mérést alkalmazunk az egyéni szintű fejlesztési területek meghatározására;
4. tagintézményi szintű tanév végi kontrollmérést alkalmazunk a következő tanévre vonatkozó fejlesztési keretek meghatározására;
5. műhelymunka formájában folyamatosan feldolgozzuk a tananyagfejlesztés terén elért legkülönbözőbb innovatív tanulásszervezési, tanulásmódszertani eljárásokat;
6. a második esély program céljából létrehozott tagintézményi szintű adatbázist működtetünk;
7. az életpálya követés céljából létrehozott tagintézményi szintű adatbázist működtetünk;
8. tagintézményi szinten folyamatosan fejlesztjük, bővítjük a bemeneti mérés, illetve a kompetenciafejlesztés feladatbankját."

 

2.8.2 Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése teljes integrációval történik. A tanítási idő teljes részében együtt vannak a többségi tanulókkal.

Fejlesztésük színterei:

– egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óra

– tanórai differenciált óraszervezés, foglalkozás

– tanórán kívüli fejlesztő foglalkozás

 

A sajátos nevelési igényű tanulókat a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján fejlesztő csoportokba soroljuk. A fejlesztő foglalkozásokat fejlesztő pedagógus és/vagy gyógypedagógus vezeti.

 

A fejlesztés módjai:

Egyéni differenciálás a tanítási órákon, foglalkozásokon

– A tananyagot (mennyiségben és nehézségi fokban) a tanuló képességeihez igazodva választjuk meg.

– A memoriterek és szó szerint definíciók megtanulását, de általában a tanulást is egyidejűleg több csatornás információs közvetítéssel (vizuális, auditív) segítjük.

– Egyéni tanórai, foglalkozási megsegítést kapnak.

– A helyesírás javítása érdekében használjuk a helyesírási szótárt. Az így előállított szövegek képezhetik alapját az írásbeli házi feladatok és dolgozatok értékelésének.

– A tanuláshoz, valamint a dolgozatíráshoz az átlagosnál hosszabb időt biztosítunk, vagy kevesebb feladatot adunk.

– A fogalmi gondolkodás céljából szógyűjtéseket, szómagyarázatokat alkalmazunk

– Matematika órán segédeszköz (pl. számegyenes, szorzótábla, számológép stb.) használata engedélyezett mind gyakorló, mind számon kérő helyzetben.

– A szöveges feladatok értelmezéséhez segítséget adunk.

– A matematika terén egyszerűbb feladatokat végeztetünk. A feladatok többnyire azonos típushoz tartozók legyenek. Kevés eltérést mutassanak.

– A feladattípusokat sokszori gyakorlással rögzítjük.

– A felolvasástatást mellőzzük a tanítási órán, foglalkozásokon.

– A tanulónak választási lehetőséget adunk, hogy tudásáról írásban vagy szóban kíván számot adni.

 

Tanórán kívüli fejlesztés

– bevonjuk a tanulókat a tanórán, foglalkozásokon kívüli tevékenységekbe

– egyéni képességeiket fejlesztik közös tevékenységekben (sportkör, hagyományápolási rendezvények)

– Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs órák egyéni és kiscsoportos foglalkozás keretében egyéni fejlesztési terv alapján:

Az eredményesebb fejlesztőmunka érdekében szakmai kapcsolatot tartunk

– A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság munkatársaival.

– Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel

 

2.8.3 A tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenység

Feladatunk, hogy a gyermekek képességeit minél szélesebb körben feltárjuk és a lehető legjobban fejlesszük. A tehetséges tanulók kiválasztása és támogatása minden pedagógusnak fontos feladata. Elsődleges szempontnak tartjuk azt a tényt, hogy a tanulói teljesítmények a pozitívumokra támaszkodva hozhatók felszínre a legjobban. Azok a tehetséges gyerekek, akiknek az intelligenciájuk vagy kreatív képességük valamely területen nagy, a tevékenységformák széles körében fejleszthetők.

 

Ezt a célt szolgálják az alábbi tevékenységi formák:

Iskolai tevékenységeink

– Tanórai differenciált tanulás-szervezés, mely igazodik az egyéni képességekhez, a tanulók eltérő ütemű haladási tempójához

– A munkaközösségek által szervezett helyi szaktárgyi versenyeken való részvétel.

– versenyeken való részvétel biztosítása

– A szaktanárok helyi, városi, járási, megyei, országos szintű tanulmányi versenyekre készítik fel tehetséges tanulóinkat.

– Támogatjuk a tehetséges tanulók elméleti és gyakorlati versenyekre való felkészítését és versenyeztetését.

– A kiemelkedő tanulói teljesítményt, versenyeredményt az iskola külön kitüntetéssel, elismeréssel jutalmazza.

– Ösztönözzük tanulóink pályázatokon való részvételét

– Érdeklődő tanulóink számára színház-, kiállítás-, és múzeumlátogatást szervezünk

– Tehetséges tanulóink számára lehetőséget biztosítunk az iskolai és városi programokon való bemutatkozásra

– Más sportegyesületekben sportoló tanulókat támogatjuk

– Lehetőséget adunk a megmérettetésre azáltal, hogy figyelemmel kísérjük a városi szintű sport, kulturális és tanulmányi versenyeket. Ezekre felkészítjük és benevezzük tehetséges tanulóinkat.

– Olyan szabadidős programokat szervezünk, melyek motiválják tanulóinkat a további ismeretszerzésre: tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, nyári tábor.

 

3. Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az oktatótestület és az ifjúságvédelmi felelős együttesen végzi a feladatokat. A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról és a köznevelési törvény alapján pedagógusaink közreműködnek a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában és megszüntetésében, rendszeresen tájékoztatják a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, ill. a szülőt figyelmeztetik, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedések szükségesek. Az oktatók célja az ifjúságvédelmi tevékenységek terén olyan légkör kialakítása, amely eleve kizárja, hogy bármelyik tanulónk, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.

 

Feladataink:

– A gyermeket veszélyeztető, vagy számára valamilyen hátrányt jelentő tényezők feltárása: anyagi háttér, mentális okok, morális háttér.

– Kapcsolattartás és hatékony együttműködés az érintettekkel (család, gyermek, pedagógus) és a szociális háló intézményeivel, szakembereivel (iskolaorvos, pszichológus, védőnő, Családsegítő és Gondozási Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, önkormányzat, rendőrség, vöröskereszt, egyházak, Kisebbségi Önkormányzat) és jelzések egymás felé minden irányból.

– A gyermekek jogainak betartása és betartatása.

– A szegregációs formák elkerülése

– A gyermekek veszélyeztetettségének feltárása, ill. intézkedés annak enyhítésére

– A hátrányos helyzet okainak feltárása

– Családlátogatások, szülői fórumok szervezése a jobb kapcsolattartás érdekében

– Prevenciós programok szervezése (drogmegelőző, mentálhigiénés egészségmegőrző)

– Szabadidős programok szervezése, városi szabadidős programok látogatása, gyerekekkel és szülőkkel

– Pályaválasztási, pályaorientációs munka eredményes megszervezése.

 

A családok segítségének módjai

– Szülői értekezlet

– Fogadóóra (tanácsadás, beszélgetés)

– Egyéni megbeszélések

A gyermekek segítésének módjai

– Figyelem, empátia, tolerancia

– Támogatás a tanulásban (fejlesztő foglalkozás, korrepetálás, tanulószoba)

– Mentális megsegítés

– A gyerek szocializációs folyamatának megsegítése

 

4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Iskolánkba jelentős számú gyenge felkészültségű, tanulási nehézséggel küzdő diák jelentkezik, ezért oktató-nevelő munkánk eredményessége érdekében kiemelten kell foglalkoznunk a tanulási problémákkal küzdő tanulókkal.

Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból megbukik, ill. tanév végi vagy félévi osztályzata az előző tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. Nem tekintjük tanulási kudarcnak, ha egy tanuló folyamatosan az átlag alatt teljesít, mert képességei alapján nem tud többet produkálni.

Célunk, hogy a tanulási problémák felfedezése, kezelése időben megtörténjen, a nehézségeket csökkentsük, a hátrányok ledolgozását célzó terápiák alkalmazásával a szakma sikeres elsajátítását elősegítsük.

Feladatok:

– a tanulási kudarc, ill. veszélyének felismerése

– a kudarc okainak feltárása

– a kudarc megszüntetésére, ill. megelőzésére irányuló pedagógiai tevékenység.

A tanulási kudarc, ill. veszélyének felismerése

A tanulási kudarc időbeni felismerése feltételezi az oktató és az osztályfőnök aktív együttműködését, akik a probléma tudatosítása után egyénre szabott koncepcióval segítik a tanulót a felzárkózásban. A tanulási kudarc megelőzése érdekében pedagógusaink a továbblépéshez szükséges tudásszint felmérésével kezdik minden tanév elején a tantárgyak oktatását – ha ennek tananyaga korábban oktatott ismeretekre épül.

 

A tanulási kudarc okainak feltárása

A tanulási kudarc leggyakoribb okai:

– magatartási zavar

– sajátos nevelési igényből eredő hátrány

– a motiváltság hiánya

– a nem megfelelő önértékelésből származó megalapozatlan pályaválasztás

– hiányos előtanulmányok.

A probléma okainak feltárásában fontos szerep jut az oktató és a szülő együttműködésének, valamint a szakoktatói munkacsoportok működésének (tapasztalatcsere).

 

A kudarc megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenység

A magatartási zavarból adódó tanulási kudarc esetén

– A magatartási zavarból adódó tanulási kudarc megszüntetésében leginkább az osztályfőnök és a szülő szoros kapcsolattartása (esetleg szakszolgálat bevonása) vezethet eredményre.

– A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az egyedi program által nyújt segítséget.

– Oktató, nevelő filmek bemutatása osztályfőnöki órákon.

– Iskolapszichológus segítségének az igénybevétele.

 

A sajátos nevelési igényből eredő hátrány esetén

– Ha a szakértői bizottság megállapítja a sajátos nevelési igényt (pl: dislexia, disgraphia, discalculia), fejlesztő foglalkozásra irányítjuk a tanulót.

– A tanulót a szakértői bizottság határozata alapján mentesítjük az értékelés és minősítés alól.

 

A motiváltság hiánya esetén

– Megpróbáljuk tudatosítani a tanulóban a megszerzendő ismeretek konkrét hasznát.

– A tanuló szülei vagy maga a tanuló a nem megfelelő értékelésből, önértékelésből adódóan nem megfelelően választottak a továbbtanulási lehetőségek közül. Ebben az esetben javasolt az oktatási intézményen belül más szakmacsoport, szakirány, tagozat választása.

 

Hiányos előtanulmányok:

A hiányos előképzettséggel rendelkező tanulókat aktívan bevonjuk a felzárkóztató munkába.

A felzárkóztatás formái:

– tanórai ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozások (tanév eleji ismétlés)

– tanórai felzárkóztatás differenciált osztálymunkában (differenciált feladatok, követelmények, egyéni haladási tempó, tanulás-módszertani segítség biztosítása)

– tanórán kívüli egyéni vagy csoportos felzárkóztatás (korrepetálás)

 

5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Tanulóink közül igen sokan szociálisan hátrányos körülmények között élnek. A hátrányokat kiváltó tényezők

– A szülők nagy része munkanélküli, segélyekből, alkalmi munkából élnek, iskolázottságuk alacsony fokú, munkavállalási esélyeik kicsik

– Életvitelük és szociális körülményeik miatt a szülők egészségi állapota rossz, sokan leszázalékolt nyugdíjasok

– A család gazdasági funkciójából hiányzik a tervezés, beosztás

– A családok ellenőrző funkciójuk laza, nem következetes

– A szülők gyakran megnyilvánuló deviáns magatartása a társadalmi beilleszkedést nehezíti, és gyermekeik számára rossz példával szolgál

– Sok a több gyermekes csonka család

– Nem ritka a rokonok esetleges összeköltözése majd szétválása, ami a tanuló többszöri iskolaváltását jelenti.

 

Helyzetfeltárás

A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek, a szaktanárok és a védőnő jelzései segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat.

 

Hátránykompenzáció

– Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről a lakhely szerinti polgármesteri hivatalok szociális osztályainak tájékoztatása alapján (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás).

– Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyvtámogatás lehetőségéről való tájékoztatás).

– A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése).

– Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, szülőkkel, civil szervezetekkel.

– Drog és bűnmegelőzési programok szervezése.

– Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon.

– Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása.

– Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére.

– A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása

(csoport, páros, individuális munkaforma). Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.

 

6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési – oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető.

Céljaink:

– az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén

– az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése

– a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása

– a SNI-s tanulók integrált oktatásának megvalósítása

– a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése

– az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása

– megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése

– az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba

– együttműködés a szülői házzal

 

A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat.

A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és kérjük a vizsgálatukat a Nevelési Tanácsadónál vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál. A véleményezésük alapján az iskolánkban dolgozó gyógypedagógus vezetésével fejlesztjük az érintett tanulókat.

Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak foglalkozásokon kívül biztosítjuk, hogy tanulás módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben.

Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is.

A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka.

A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vagy az osztályfőnök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében.

A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről.

Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon.

Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott.

Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják.

 

A hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza:

– a beiratkozásnál

– tanításban, ismeretközvetítésben

– a gyerekek egyéni fejlesztésében

– az értékelés gyakorlatában

– tanulói előmenetelben

– dicséret, elismerés gyakorlatában

– a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

– a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

– a továbbtanulásban, pályaorientációban

– a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

– a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

 

Tevékenységeink:

– Munkájában figyelembe vesszük a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.

– Társadalomismeret tantárgy illetve osztályfőnöki órák keretében a tanárok különös hangsúlyt fektetnek az etnikai és egyéb diszkrimináció társadalmi ellentmondásaira, ezek leküzdésére.

– Megismertetjük tanulóinkkal az „Útravaló” ösztöndíjprogramot és mindkét programban („Út az érettségihez”, „Út a szakmához”) pályázunk tanulóinkkal.

– Törekszünk a jövőben az iskola akadálymentesítésére anyagi lehetőségeink függvényében.

– Az egyenlő bánásmód elvét sértő eseteket megszüntetjük.

7. A városban élő nemzetiségek kultúrájának megismerése

Iskolánkban multikulturális oktatásra törekszünk, mely intézményünkben a többségi magyar és a kisebbségi cigánykultúra együttes megismertetését jelenti. A multikulturális szemlélet szerint az oktatási rendszerben a különböző kisebbségeket azonos tisztelet és védelem illeti meg, mind egymástól, mind a többségtől.

Az iskolai multikulturális oktatás célja, hogy cigányok és nem cigányok együtt ismerkedjenek meg a cigánykultúra műveltségi anyagával, a hazai és Európa más országaiban élő cigány népcsoportok kultúrájával. A cigány és nem cigány tanulók egyaránt legyenek büszkék hagyományos értékeikre, etnikai kötődésükre, és ezeket a tulajdonságokat társaikban is tiszteljék.

A multikulturális oktatás segíti a cigány népi hagyományok megőrzését, és az ezekre a hagyományokra épülő értékek továbbfejlesztését.

 

Tevékenységeink:

– Az iskolai rendezvényeken a cigány tanulók előadásában megjelenítjük a cigány kultúra különféle alkotásait, a tanulók képzőművészeti jellegű munkáit kiállítjuk, az ilyen jellegű versenyeken szerepeltetjük tanulóinkat.

– a romák nemzeti kultúrájának megismerésére szolgáló tananyag oktatását a történelem és a magyar tantárgyakhoz integráltan, azok kerettantervébe beépítve valósítjuk meg.

 

8. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésében meghatározóak az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk Az iskolában elsődleges a gyermekek érdeke, mely szoros érzelmi kapcsolaton alapul.

 

8.1 Kapcsolat a szülőkkel

Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását.

Ezért:

– Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről

– Mindezekről igyekszünk megismerni a szülők véleményét

– Alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői legyenek

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök és az oktatók tájékoztatják.

– Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén

A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti:

– Az idegen nyelv megválasztását (angol vagy német)

– A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel lehetőségét

– A nemzetiségi kisebbségi oktatás beindítását

– A gyermek fogyatékosságának megfelelő végzettséggel rendelkező gyógy-és fejlesztőpedagógus segítségét, a szociális rászorultságból adódóan a képesség kibontakoztató felkészítést

– A gyermek-és ifjúságvédelem segítségét

 

A szülő, mint a nevelő-oktató folyamat segítője tevékenykedhet:

– Az iskola hagyományos ünnepségeinek megrendezésében

– Az iskola eszközparkjának gazdagításában (tárgyi támogatás)

– Az iskola esztétikai arculatának alakításában (szellemi és társadalmi munka).

 

A szülők-pedagógusok együttműködésének színterei

Szülői értekezlet:

Tanévenként két alkalommal tartunk osztály szülői értekezletet. A szülői értekezlet időpontját a szülőkkel a tanulók ellenőrző könyvében közöljük.

 

A szülő értekezleteken az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket:

– az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

– az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

– a helyi tanterv követelményeiről,

– az iskola és a szakoktatók értékelő munkájáról,

– saját gyermekének tanulmányi, szakmai előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

– a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

– az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

Összegyűjti a szülők kérdéseit, véleményeit, javaslataikat és továbbítja az iskola igazgatósága felé.

 

Fogadóóra:

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése. Minden pedagógus meghatározott időben, havonta egy órában a szülők rendelkezésére áll. Az osztályban tanító pedagógusok fogadó óráit a tanuló ellenőrző könyvében közöljük.

 

Az iskola vezetése és pedagógusai előre egyeztetett időpontban a tanév során a tanítási napokon a szülők rendelkezésére állnak.

 

Elégedettség mérések

Kétévente mérőlapok segítségével tájékozódunk a szülők, mint kliensek véleményéről.

A továbbfejlesztés lehetőségei

– A fenti együttműködési formák hatékonyságának növelése

– Új együttműködési formák bevezetése

 

8.2 Kapcsolat a tanulókkal

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

Az iskola igazgatója

– évente egyszer a diákközgyűlésen

– évente két alkalommal diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

A diákönkormányzat vezetője

– havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén

– folyamatosan a diákönkormányzat faliújságján keresztül

Az osztályfőnökök

– folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

 

A tanulók és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok:

– tanórán kívüli foglalkozások

– tanítási időn kívüli programok

– szakmai kirándulások

– közös kulturális tevékenységek (ünnepélyek, egyéb rendezvények)

– különböző képviseleti fórumok, diákönkormányzat

– A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, az oktatókkal, az oktatótestülettel.

 

A továbbfejlesztés lehetőségei

– A fenti együttműködési formák hatékonyságának növelése

– Új együttműködési formák keresése

 

9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rend

A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak választott tisztségviselői, az iskolai diákönkormányzat

(DÖK) vagy a diákönkormányzatot segítő tanár érvényesíti.

Iskolánk figyelmet fordít arra, hogy folyamatosan felkészítse a diákönkormányzat működéséhez szükséges közösségeket (konfliktuskezelés, véleményalkotás, vitakészség). A tanév folyamán fontos feladatunknak tekintjük szervezeti rendszerének kiépítését, fejlesztését, illetve a céljainak megfelelő működtetését. A diák-önkormányzati rendszer fontos alapelvének tekintjük a diákok képviseletét, a diák-önkormányzati képviselők részvételét az intézményi döntésekben, a házirend elkészítésnél a diákok igényeinek beépítését.

Az intézmény vezetősége meghívja a DÖK képviselőit azokra az oktatótestületi értekezletekre, amelyeken az ifjúságot közvetlenül érintő kérdésekről van szó. Az értekezlet témájáról, napirendjéről a küldöttek előzetesen rövid tájékoztatót kapnak, hogy az értekezlet munkájában felkészülten vehessenek részt.

Az iskolai diákönkormányzat az alábbiakban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik:

– Önálló javaslattevő jogköre, a különböző fórumok, a tanári kar és az iskolavezetés felé.

– egyeztető tárgyalások indítványozása, lebonyolítása, (DÖK felől, oktatói testület felől),

 

10. Az oktatók helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

Az oktatók feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. Az oktatók legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

– a tanítási foglalkozásokra, gyakorlati foglalkozásokra való felkészülés, azok előkészítése

– a megtartott foglalkozások dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített foglalkozások vezetése,

– projektek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

– közreműködés pályázatok benyújtásában, a nyertes pályázatok megvalósításában, fenntartásában,

– tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

– a tanulmányi versenyek lebonyolítása, a tanulók dolgozatainak javítása,

– a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

– tanulmányok alatti vizsgák előkészítése, lebonyolítása,

– felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

– iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

– osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

– az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

– fogadóórák megtartása,

– részvétel oktatótestületi értekezleteken, munkaközösségi értekezleteken megbeszéléseken,

– részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

– a tanulók felügyelete foglalkozások közötti szünetekben

– osztálykirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

– iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

– tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

– iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

– szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

– osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

 

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

– Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

– Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

– Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

– Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

– Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

– Szülői értekezletet tart, tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.

– Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

– Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

– Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősével.

– Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a foglalkozásokon kívüli tevékenységek szervezésében.

– Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

– Rendkívüli esetekben foglalkozásokat látogat az osztályban.

– Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját.

 

 

1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

 

1. Egészségnevelési elvek

1.1 Alapelvek:

– a gyermekek egészséges életvitelének kialakítása, fenntartása (mozgás, táplálkozás, higiénia, lelki egészség); a gyermekek felelősségérzetének fejlesztése egészségük megőrzéséért;

– életvezetési képességek fejlesztése;

– elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránt;

– a környezet leggyakoribb egészséget, testi, lelki épséget veszélyeztető tényezőinek megismertetése, ezek elkerülési módjaira való felkészítés;

– a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése (a nemet mondani tudás)

– felkészíteni a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására;

– a rendszeres testedzés megvalósítása;

– szexuális kultúra és az életkornak megfelelő helyes magatartás kialakítása;

– terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

 

Céljai:

– az egészséges táplálkozásra szoktatás, nevelés,

– a rendszeres testmozgás feltételeinek megteremtése,

– a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

– a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

– a baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátíttatása,

– a személyi higiéné kialakulása

Feladatai:

– a testi, lelki, mentális egészség fejlesztése,

– a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának megelőzése

– a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése.

Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

- Az egészséges környezet fenntartása.

- Az egészségnevelés minden dolgozó feladata.

- Együttműködés a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.

- Egészségügyi szolgáltatások feltételeinek megteremtése.

- Teret adunk a lelki egészséget és tanácsadást biztosító programoknak.

- Segítjük az iskolahasználók egészségének megőrzését.

- Felkészítjük tanulóinkat a lelki egészség megtartására, a lelki egyensúly megteremtésére.

- Tanítási órákon beszélgetünk családtervezésről, a harmonikus párkapcsolatról.

- Felhívjuk a figyelmet az egészségkárosító magatartásformákra.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából kiemelt területek:

– önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,

– a testi higiénia,

– az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,

– az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,

– a tanulási környezet alakítása,

– a tanulás tanulásának technikái,

– az idővel való gazdálkodás szerepe,

– a szenvedélybetegségek elkerülése, drog prevenció,

– a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége,

– a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, betegápolás, gyógyszerhasználat),

– a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés),

– a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás, balesetek elkerülése),

– a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, felvilágosítás, AIDS prevenció.

 

Területei:

1. Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:

 Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség,

 Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében,

 Öltözködés,

 Higiénia, tisztálkodás,

 Ésszerű napirend kialakítása.

 Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a nevelésben.

1. Egészségügyi szűrővizsgálatok: pl: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, stb.
2. Egészségnevelési nap, verseny szervezése.

 

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet laikus vagy egészségügyi képzettséggel rendelkező személy - végezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt, azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa.

Az elsősegélynyújtás célja:

- az élet megmentése

- a további egészségkárosodás megakadályozása

- a gyógyulás elősegítése

Az elsősegélynyújtónak elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, tudnia kell a:

- légút biztosítását, eszméletlen beteg ellátását

- nem lélegző sérült újraélesztését

- vérzéscsillapítás formáit

- megfelelő fektetési típusok alkalmazását

- csonttörések és ízületi sérülések ellátását

- mérgezések felismerését, ellátását

- sebek ellátását

 

Az iskolai oktatás során elsajátítandó feladatok:

- A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát

- Ismerjék fel a vészhelyzeteket

- Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit

- Sajátítsák el az alapszintű elsősegély-nyújtás elméleti és gyakorlati ismereteit

- A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe

- Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni

- Alakuljon ki együttműködés az iskola, a Megyei Vöröskereszt és a mentőszolgálat között

 

Eszközeink:

1.) Munkánk során alkalmazzuk a rendelkezésére álló tanítási programokat, szakirodalmat elsősegélynyújtás témakörben.

2.) Folyamatos kapcsolatot tartunk és építünk ki az elsősegélynyújtásban érintett intézményekkel, személyekkel.

- Iskolaorvos,

- védőnő,

- mentőszolgálat

 

3. Környezeti nevelés elvei

Célok, alapelvek

A környezeti nevelés célja a kölcsönös függőség ok-okozati összefüggéseinek, helyi és globális szintek kapcsolatainak és a biológiai és társadalmi sokféleségnek bemutatása.

Diákjainkban szeretnénk kialakítani a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, az egészséges életmód igényét, illetve az ehhez vezető módszerek elsajátítását, melyek a következők:

 Ökológiai szemlélet és gondolkodásmód

 Kreativitás

 Szintetizálás és analizálás

 Vitakészség és kritikus véleményalkotás

 Kommunikáció és médiahasználat

 

3.1 A környezeti nevelés színterei

A tanórákon az adott témához kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozások ismertetése, kiemelve a hétköznapi élettel kapcsolatos problémák bemutatását. A szemléltetéshez, önálló és csoportos adatgyűjtéshez, információszerzéshez, és az adatok információk feldolgozásához felhasználjuk iskolánk informatikai lehetőségeit. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, és önállóan képesek legyenek azok kiegészítésére és továbbfejlesztésére, mert így látjuk biztosítottnak, hogy környezettudatos, felelősen gondolkodó személyiséggé váljanak. A tanórán kívüli programok a tanórákon szerzett ismeretek színesítésére, elmélyítésére, kiegészítésére és összehangolására nyújtanak lehetőséget.

Hagyományosan szervezett programjaink a következők:

- Tanulmányi kirándulások

- Kiállítások és programok szervezése a "jeles napok" valamelyikén (évente változó témában)

 

Fejlesztési lehetőségek a környezeti nevelés terén

- Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

- Drog prevenciós program folytatása

- A város természeti értékeinek feltérképezése

- A kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése - Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása az iskolában

 

Fogyasztóvédelmi ismeretek

Fogyasztóvédelmi nevelés programunk kidolgozásánál a következő szempontokat tartjuk kiemelkedően fontosnak: Az állampolgárnak igen sok ismeretre van szüksége ahhoz, hogy eligazodjon az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezetben, ezek az ismeretek időről időre változnak, ezért nem ezen ismeretek maradéktalan közlését, hanem az eligazodást szolgáló elsődleges információk átadását illetve alapvető készségek kialakítását tartjuk

A tudatos és kritikus fogyasztói magatartás önmaga és környezete állapotára odafigyelő és egészségét óvó személyiséget feltételez.

Célunk, hogy diákjaink ilyen személyiséggé váljanak, ezért a fogyasztóvédelmi nevelést nem csak az egyes tantárgyak ismeretanyagába építjük be, hanem összekapcsoljuk a környezeti és egészségneveléssel is.

 

• OKTATÁSI PROGRAM

 

1. A felvételi eljárás különös szabályai

Tanulók felvétele 9. évfolyamra:

Általános, felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető.

Az iskola igazgatója az általános iskolában elért eredmények alapján felvételi rangsort készít. Az oktatótestület véleményének kikérése után meghatározza a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát.

Az oktatótestület meghallgatása után az igazgató a köznevelési törvény előírásai szerint meghatározza, a tagozatonként felvehető létszámot.

A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók névsorát. Az iskola határozatban értesíti a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról.

Rendkívüli felvételi eljárás a következő tanév első napjáig tart. A felvételi kérelem alapján a rendkívüli felvételi eljárásban az igazgató dönt a tanulók év végi bizonyítványa, és a férőhelyek alapján.

 

2. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabálya:

Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a köznevelés törvényben előírt maximális csoport és osztálylétszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja.

Az átvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és tanuló együtt írásban kérheti. Az átvételhez a tanuló év végi bizonyítványát vagy félévi értesítőjét be kell mutatni.

Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni.

Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet.

Szakképzési évfolyamon tanuló átvételére tanév közben csak akkor van lehetőség, ha az átvétel nem jár szakmaváltással.

 

3. A magasabb évfolyamba lépés feltétele

A tanulóink félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és év végén dönt a magasabb évfolyamba lépésről.

Az iskolában a tanuló akkor léphet magasabb évfolyamra, ha az adott évfolyam követelményeit teljesítette, azaz minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.

Amennyiben a tanuló évvégén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait. Szakképzési évfolyamokon a magasabb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő gyakorlat eredményes teljesítse is.

 

4. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák célja:

Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján nem lehetett meghatározni vagy a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

 

Általános szabályok

Jelen szabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

– osztályozó vizsgákra

– különbözeti vizsgákra

– javító vagy pótló

– vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

– aki osztályozó vizsgára jelentkezik

– akit az oktatótestület határozatával osztályozóvizsgára utasít

– aki különbözeti vizsgára jelentkezik

– akit az oktatótestület határozatával javítóvizsgára utasít

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgán a kiemelt figyelmet igénylő tanulók számára a vizsga során biztosítjuk mindazon mentességeket, kedvezményeket, amelyet az érvényes szakértői vélemény javasol.

 

Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsgát tanévenként két alkalommal, január második hetében és június második hetében, a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző napokban szervezzük meg.

A vizsga időpontjáról az érintett tanulók írásban kapnak értesítést.

 

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsga letételére tanévenként két alkalmat biztosítunk az osztályozó vizsgákkal megegyező időpontban.

Iskolaváltás esetén abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során az intézmény vezetője mindig egyedileg hoz határozatot a jelentkező tanuló ügyében.

 

Javítóvizsga

Javítóvizsgát augusztus 3. hetében szervez az intézmény. A vizsgák időpontját az iskola honlapján, a vizsgabeosztást az iskola belső információs rendszerén hozzuk nyilvánosságra.

Javítóvizsgára jelentkezést benyújtani augusztus 15-ig lehet a titkárságon átvehető jelentkezési lapon.

A javítóvizsga követelményeit június 30-ig közzétesszük az iskola honlapján.

A vizsgabizottság összeállításánál törekszünk arra, hogy a tanulót oktatója vizsgáztassa.

Szakmai gyakorlatból javítóvizsga nem tehető.

 

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

 

Írásbeli vizsgák általános szabályai

– a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet

– a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot

– a feladatlap megoldásának ideje 45 perc

– a vizsgán használható segédeszközöket az oktató tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható.

Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak

 

A szóbeli vizsga általános szabályai

– egy napon három szóbeli vizsga tehető le

– a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie

– a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.

– a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre

– a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő

– a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja

– a felelet maximum 10 percet tarthat

– ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz

– két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

– Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről

– szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

 

Gyakorlati vizsga általános szabályai

– a gyakorlati oktatást vezető oktatónak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről

– a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni

 

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével.

 

5. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Iskolánk csoportbontást alkalmaz az idegen nyelvi képzés esetében, ahol a két oktatott nyelv angol és német nyelv. A csoportbontás alapja az általános iskolában tanult idegen nyelv, illetve a tanuló választása.

Csoportbontás lép még föl az informatika tantárgy esetében, ha a tanulói létszám indokolja.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

 

6. A tanórán kívül foglalkozások kialakításának szempontjai

Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a tanítási órán kívüli feladatok szervezésére, ehhez legtöbbször a saját erőn kívül pályázati forrásokat veszünk igénybe, ezért a tanításon kívüli foglalkozások tanévenként igen változatos képet mutatnak

Általános szervezési szempont a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, valamint olyan egyéni kompetenciák fejlesztése, amely nem szorítható egy-egy tantárgy keretei közé.

 

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulóink elméleti-gyakorlati felkészülését naponta rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. Napi munka során ellenőrizni kell a soros feladatok végrehajtását, (házi feladat elkészítését, a szükséges felszerelések meglétét stb.) Az ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy az ne váljon öncélúvá, a tanulók nevelése érdekében történjen.

Az értékelésről adott információk közlésére tanév közben, félévkor és év végén az OM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk.

Átfogó értékelésre a tanév folyamán két alkalommal kerül sor: félévkor és év végén. Az értékelésbe vont tanulói megnyilvánulások: a tantárgyak követelményeinek elsajátítása terén nyújtott teljesítmény érdemjeggyel, osztályzattal kifejezve, valamint a magatartás és szorgalom minősítése osztályzattal, illetve szövegesen.

 

7.1 Beszámoltatás formái, értékelése

Az írásbeli beszámoltatás

Az ellenőrzés formái és követelményei igazodnak az érettségi és a szakmai vizsga követelményeihez, tehát a tanulók olyan feladatot kapnak, amelyek e vizsgák sikeres letételét szolgálják.

A tanulók tudásának ellenőrzésére az alábbi írásbeli számonkérési formákat alkalmazzuk:

Írásbeli felelet, röpdolgozat: 1 tananyagból, maximum 3 tananyagra visszamenő ismétléssel.

Íratását a tanár nem köteles bejelenteni a diákoknak. Ez az ellenőrzés érintheti az osztály egészét vagy csak néhány tanulót. Az érdemjegy fajsúlya megegyezik a feleletével. Több (3-

5) óra anyagából íratott dolgozat bejelentése legkésőbb a számonkérést megelőző órán kötelező.

Témazáró dolgozat: íratásának szándékát a tanárnak egy héttel korábban be kell jelenteni.

Egy napon a tanulókkal két tantárgynál többől nem lehet témazáró dolgozatot íratni.

– A témazáró dolgozatot egy összefoglaló órának kell megelőznie. A hiányzás miatt meg nem írt témazáró dolgozatot a tanulónak a szaktanárral egyeztetett időpontban pótolnia kell.

– A dolgozatok összeállításánál figyelembe kell venni az osztály/csoport tanulóinak eltérő képességeit. A dolgozat pontozását a pedagógus saját belátása szerint határozza meg. A pontszámok jegyekre váltásánál figyelembe kell venni a tantervi követelményeket.

– A dolgozatokat a szaktanárnak két héten belül kell kijavítania.

– A dolgozatokat a diákok kijavítva és értékelve visszakapják. A témazáró dolgozatokat a szaktanár őrzi a tanév végéig, azokat a szülő a tanári fogadóórán megtekintheti. A témazáró dolgozatok eredményéről minden esetben értékelő megbeszélés formájában tájékoztatni kell a tanulókat.

– Egy dolgozatra egy érdemjegyet adunk (kivéve a magyarból írott esszé, ahol a tartalmi és nyelvi szempontot is értékelünk). A dolgozatra tört jegy nem adható.

 

Szóbeli beszámoltatás

A szóbeli felelet tartalma: adott tananyag (lecke, házi feladat) összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása.

Minősítése:

Jeles: ha összefüggő, önálló felelet.

Jó: ha több segítő kérdéssel elmondott, de önálló a felelet.

Közepes: ha kérdések alapján mondja el a tanuló a tananyagot.

Elégséges: ha csak a helyi tanterv minimum szintjét teljesíti adott tananyagból a kérdésekre.

Elégtelen: minimumszint alatti teljesítmény.

 

Egyéb beszámoltatási formák

Órai és otthoni munka értékelése:

– A tanuló órai teljesítménye a tanár belátása szerint értékelhető, de nem lehet fegyelmező eszközként használni.

– A csoportmunkát, projektnapon nyújtott teljesítményt vagy kiselőadást a szaktanár osztályzattal értékelheti. Beleszámít az átlagba, de nem egyenértékű egy dolgozatjeggyel.

Házi dolgozat:

– Adott témakörön belül előzetes felkészülés, könyvtári gyűjtőmunka segítségével írt, önálló szemléletű, esszéjellegű munka. Értékelése az órai munkának megfelelő.

 

7.2 Az értékelés szabályozása

– A tanuló értékelése iskolánkban minden tantárgyból jegyekkel történik.

– A jegyek egyenrangúak, de a témazáró dolgozatok jegyei a kerekítésnél mérvadóak.

A pedagógus döntésénél az addig megszerzett jegyeken kívül figyelembe veheti a tanuló egész éves munkáját, a szorgalmát, a tanuló képességeit, esetleges hátrányos helyzetét.

– A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslat alapján az igazgató mentesíti a tanulót bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek osztályozással való értékelése alól.

Ebben az esetben a tanuló fejlődését, előrehaladást szövegesen kell értékelni. Ha valamely számonkérési mód alól van felmentése a tanulónak, biztosítani kell, hogy egyéb lehetséges módokon az elegendő érdemjegy a tanév során lehetővé tegye az osztályzattal való értékelést.

 

8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képesség-fejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

– Házi feladatként nem jelölhető ki olyan tananyag önálló feldolgozása, amivel a tanórán nem foglalkoztak.

– A megtanulandó tananyag legyen pontosan kijelölve, az írásbeli feladatok megoldásának módja is legyen megfelelően előkészítve

– A házi feladatok elkészítését a szaktanárnak minden esetben ellenőriznie és értékelnie kell.

– A tanítási szünetek idejére adott házi feladatok mennyisége megegyezik a tanítási időszakban egyébként szokásossal.

 

9. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése

9.1 Magatartás értékelése

Példás az a tanuló, aki:

– Közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításaival, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi

– Szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne

– a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi

– nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias

– fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész

– nincs írásbeli figyelmeztetése, igazolatlan órája,

Jó az a tanuló, aki:

– részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás

– a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja

– nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias

– fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos

– legfeljebb figyelmeztetésben részesült, igazolatlan hiányzása egy alkalomra korlátozódik.

Változó az a tanuló, aki:

– a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni

– a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be

– nevelőivel, társaival szemben nem udvarias és nem tisztelettudó

– társai viselkedését közömbösen nézi, nem segíti

– figyelme ingadozó, munkája pontatlan

– legfeljebb intésben részesült, igazolatlan hiányzása két alkalomra korlátozódik, a 14 órát nem haladja meg.

Rossz az a tanuló, aki:

– munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be

– közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek

– a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem

– nevelőivel, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle

– fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik

– fegyelmi büntetésben részesült, igazolatlan hiányzásai meghaladják a 14 órát, illetve a két alkalmat.

 

9.2 Szorgalom értékelése

Példás szorgalmú az a tanuló, aki

– képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

– tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

– a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

– a munkavégzése pontos, megbízható,

– a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz

Jó szorgalmú az a tanuló, aki

– képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

– rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

– a tanórákon többnyire aktív,

– többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti

Változó szorgalmú az a tanuló, aki

– tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,

– tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

– felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

– érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

– önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki

– tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

– nem hajlandó munkavégzésre, feladatait többnyire nem végzi el,

– felszerelése hiányos,

– a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, érdektelenség, teljes közöny jellemzi

– félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

 

10. A középszintű érettségi vizsga témakörei

Iskolánk technikumi és szakgimnáziumi (kifutó rendszerben) tanulói középszinten érettségi vizsgát tesznek a következő tantárgyakból:

Kötelező tantárgyak:

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Angol vagy német nyelv

Matematika

Szakmai tárgy

Emelt szintű vizsgára jelentkezés esetén a jelentkezők számától függően a város középiskoláival együttműködve vagy iskolánkban szervezzük meg a vizsgára felkészítő oktatást.

A NAT 2012 és NAT 2020 szerinti oktatásban résztvevő tanulókra vonatkozóan az érettségi vizsga követelményeit a helyi tantervben illetve képzési programban határozzuk meg.

 

11. A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.

Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátják a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat

A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskola a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel tölti a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.

A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására.

 

12. A mindennapos testnevelés megszervezése

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából heti három óra órarendi keretben kerül megszervezésre. Szakképzésben résztvevő tanulóknak elméleti oktatási napokon egy-egy testnevelés órát biztosítunk.

A heti két óra kiváltható:

– a tanuló és a szülő együttes kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel

– diák sportkör keretében csapatsportokban (kosárlabda, kézilabda, futball, röplabda), aerobik és egyéb foglalkozás keretében szervezett foglalkozáson való részvétellel.

 

13. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

 

13.1 Célok, feladatok

Iskolánk különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

Iskolánk további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségi területek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása.

Az egyes műveltségi területek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.

 

13.2 Fejlesztési területek – nevelési célok

Kiemelt jelentőségű, hogy a tanulók közismereti tudása a szakmai ismeretek elsajátításához is hozzájáruljon. Továbbá a hároméves nevelési-oktatási-képzési folyamat után a tanuló számára a további tanulási utak is elérhetővé váljanak, azaz az egész életen át tartó tanulás megalapozása is fontos fejlesztési feladat.

 

Az erkölcsi nevelés

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére.

 

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Ismer a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

 

A családi életre nevelés

A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

 

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra.

 

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.

 

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

 

A tanulás tanítása

A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

 

Pályaorientáció

A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerőpiaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit a munkaadónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.

 

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja.

 

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni. Megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

 

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Ismer egyes globális problémák és a lokális cselekvések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanuló saját életvitelével tekintettel van a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban.

13.3 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

 A tanulás kompetenciái

A tanuló a 9-10. évfolyam végére képes figyelmét összpontosítva kitartóan, önállóan tanulni, saját tanulását megszervezni. A tanuláshoz való hozzáállása pozitív. Képes motivációja folyamatos fenntartására, felismeri képességeinek, készségeinek erős és gyenge pontjait, munkáját tárgyilagosan értékeli. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, támogatást kérjen. A tanuló megtanulja saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

 

A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)

A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Mérlegelő módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természetű információk verbális leírására, értelmezésére.

Valós élethelyzetekben is tudja használni a tanult idegen nyelvet a produktív készségek (írás és beszéd) alkalmazásával is. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

 

A digitális kompetenciák

A tanuló egyre motiváltabbá válik az IKT-eszközök használatában. A tanuló képes a számítógép használatára, lehetőségeinek önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a feladatok, problémák megoldásában saját szakterületén. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásának adekvát magatartása, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatából adódó esélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére.

 

A matematikai, gondolkodási kompetenciák

A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. A tanuló mérlegelő gondolkodásának fejlesztése többek között a feladatok megoldása során kapott eredmények elemzésén és értékelésén keresztül történik.

 

A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

A tanuló képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt. Önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez és Európához való tartozás tudata.

A tanulmányok végére képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra.

 

A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.

Felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Nyitott műalkotások befogadására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére.

 

Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A tanuló ismert élethelyzetekben egyre inkább képes mérlegelni, önálló döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Terveket készít céljai megvalósításához és – esetenként segítséggel – meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. A tanuló felismeri, hogy a munkavégzés az egyén, a család és a társadalom létfenntartását biztosítja; belátja, hogy a munka sokszor küzdelmekkel jár, ugyanakkor személyiségépítő, társadalmi összetartozást is erősítő tevékenység. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt.

 

• Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat; segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el szakmájuk gyakorlása közben, és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alul teljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okok felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra és a munkába állásra való felkészítés.

 

14. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, szakmai eszközök, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, vagy a helyi tanterv szükségessé teszi, illetve szerepel a szakmai programban.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt tankönyvekről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, írásban) tájékoztatjuk. Az egyéb taneszközök beszerzése a tanév első hetében kerül kihirdetésre. A tankönyvek és taneszközök, gyakorlati eszközök beszerzése kötelező.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

– A taneszköz feleljen meg az iskola képzési programja által támasztott igényeknek

– Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

– A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

– A taneszközök kiválasztásánál az árak kerüljenek mérlegelésre, abból a szempontból is, hogy a nehéz szociális helyzetű tanulók is meg tudják vásárolni.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára.

Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

Minden évben előzetesen felmérjük, és a tanév elején leadott nyilatkozatok, igazolások alapján biztosítjuk az ingyen tankönyvvel való ellátását az arra jogosult tanulóknak a tankönyvtámogatás összegének felemelésével és könyvtárból kölcsönzött tankönyvek biztosításával.

Az iskolai könyvtárban jelentős számban tartunk tankönyveket és biztosítjuk a teljes tankönyvcsomag kölcsönzését az arra szociális helyzetükből adódóan rászorultaknak, ha nem jogosultak az ingyen tankönyvellátásra.

 

 

 

1. KÉPZÉSI PROGRAM

 

1. A Képzési program kialakításának, felépítésének elvei
   • Jogszabályi vonatkozások

 

Jogszabályi környezet

-           A szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény (Szkt.)

-           A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.)

-           A „SZAKKÉPZÉS 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozat.

 

 

Az Szkt. 19. § alapján intézményünkben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik.

A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján

1. a) ágazati alapoktatásban és
2. b) szakirányú oktatásban történik.

A szakmai oktatás keretében az ágazati alapoktatással és a szakirányú oktatással párhuzamosan vagy attól függetlenül a közismereti kerettanterv szerinti oktatás folyik.

 

Az Szkt. 73. § alapján intézményünkben a közismereti oktatás a közismereti kerettanterv szerint folyik. A közismereti kerettanterv alkalmazása során az ágazati alapvizsga követelményeire tekintettel a közismereti tantárgyak témaköreit, tartalmát és óraszámait – az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom megtartásával – alakítjuk ki.

 

Az Szkr. [75. Az Szkt. 73. §-ához] 221. § -a szerint a közismereti oktatást a tanulói jogviszony keretében a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanuló számára a technikum kilencedik–tizenharmadik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik– tizenegyedik évfolyamán a közismereti kerettanterv alapján szervezzük meg.

 

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet mellékletének II.2.1.3. táblázata alapján  a technikumban a gimnáziumi kerettantervet alkalmazzuk – természetesen az összes jogszabályi előírás figyelembevételével.

A NAT tartalmat a szakképző iskolai oktatásban is biztosítjuk.

 

• A 2020-2021. tanévtől, kifutó rendszerben történő képzések oktatási terve

 

Szakgimnáziumi oktatás helyi tanterve

A szakgimnáziumi nevelő-oktató munkánkban az általános iskolai tantárgyi követelményekre alapozva a tantárgyi tartalmakat tovább bővítjük a kerettantervi követelményeknek megfelelően.

Felkészítjük tanulóinkat szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra.

A szakgimnáziumban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot.

A szakgimnáziumi képzés feladata a tanulók kétszintű érettségire való felkészítése. Tanulóink elsősorban a középszintű érettségit célozzák meg.

A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ágazatokban – figyelembe véve az ágazaton belüli specializációt is – tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá a tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti mellék-szakképesítés, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.

Mellék-szakképesítés, a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy rész-szakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza.”

 

Kiemelt feladataink

– A testi és egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, társadalmi bűnmegelőzéssel, erőszakmentes konfliktuskezelő technikával összefüggő ismeretek átadása és gyakoroltatása.

– A mindennapi testedzés fontossága.

– A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes integrálása az osztályok közösségébe.

– Egy idegen nyelv elsajátíttatása olyan szinten, hogy a köznapi életben és a szakmában használni tudják tanulóink.

– A kommunikációs kultúra és az infokommunikációs képességek fejlesztése, a későbbi munkavállalás és a társadalmi szocializáció érdekében.

 

 

A szakközépiskolai oktatás helyi tanterve

A szakközépiskolai közismereti oktatás célja, hogy megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

A szakközépiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása.

Kiemelt feladataink:

– A testi és egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, társadalmi bűnmegelőzéssel, erőszakmentes konfliktuskezelő technikával összefüggő ismeretek átadása és gyakoroltatása.

– A mindennapi testedzés fontosságának tudatosítása.

– A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes integrálása az osztályok közösségébe.

– Legalább egy idegen nyelv elsajátíttatása olyan szinten, hogy a köznapi életben és a szakmában használni tudják tanulóink.

– A kommunikációs kultúra és az infokommunikációs képességek fejlesztése, a későbbi munkavállalás és a társadalmi szocializáció érdekében.

 

A szakképzési HÍD program helyi tanterve

A szakképzési HÍD programban azon tanulók számára biztosítjuk a szakképzés megkezdésére való felkészülést, akik

– szegény, szociálisan hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú családi háttérrel rendelkeznek;

– hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartoznak (roma származás);

– a sérülékenyebb csoportokba tartozók, így az állami gondozottak, tinédzser korban szülővé válók, a sajátos nevelési igényű fiatalok;

– családtagjaikról kell anyagi vagy más értelemben gondoskodniuk;

– alig kötődnek az iskolához – pl. iskolakerülők, bomlasztó magatartásúak;

– nincsenek iskolai sikereik, évismétlők és ezért iskolaelhagyókká válnának.

Kis létszámú (8-10 fő) csoportban az egyéni fejlesztést differenciálást, a fejlesztő értékelés hangsúlyos alkalmazását, az egyéni felelősségvállalást előtérbe helyező oktatási forma célja, hogy az iskolai kudarcokat megélő, iskolarendszerből kimaradók visszataláljanak az oktatás-képzés világába; a középfokot többször megkezdők egy második esélyt kapjanak; és a tanév közben máshonnan kimaradók pedig, valahol még utolsó esélyként megkapaszkodhassanak.

 

Pedagógiai alapelvek

Alapvető fontosságú, hogy a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák kialakításának folyamata a személyre szóló fejlesztés módszereivel, eljárásaival, az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításával valósul meg a heterogén tanulócsoportokban.

Alapelvünk a személyközpontúság: a fiatal szükségleteire támaszkodva tervezzük az oktatást – nevelést.

 

Célok

– szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (általános és szakmai kompetenciák) megszerzése.

– a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása,

– a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése,

– a munkavégzésre való szocializálás,

– a pályaválasztási döntés megalapozása,

– a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák elsajátítása által,

– a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában.

 

Feladatok

– a tanulási utak sajátos, komplex támogatása

– Kompetencia alapú képzés megvalósítása

 

Választott kerettantervek megnevezése

Szakképzési Hídprogram (2016-tól felmenő rendszerben)

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára (2018-tól felmenő rendszerben)

Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára (2018-tól felmenő rendszerben)

 

1.3 A képzési program kialakítása

Az intézmény a programtanterv felhasználásával a szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítés órakerete mellett a képzési programjában állítja össze a teljes órakeretet kitöltő képzést. A Képzési és Kimeneti Követelmények tartalmát a szakképzés rendszerének átalakításához kapcsolódóan az Szkr. 12. §-a határozza meg. Az Szkr. 13. § alapján a programtanterveket a Képzési és Kimeneti Követelmények alapján kidolgozva határozzuk meg képzési programunkat a 2020-2021. tanévtől.

 

A Szakképzés 4.0 stratégia célja, hogy a magyar fiatalok olyan készségek és kompetenciák birtokában kerüljenek ki az iskolarendszerből, amelyek segítségével megállják a helyüket a negyedik ipari forradalomban átalakuló munkakörökben is.

 

 

A szakképző iskola heti óraszámai

 

A közismereti és szakmai tantárgyak óraszámai

 

Területek		9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam
Közismereti tantárgyak	Kötött órák	15 óra	9 óra	6 óra
	Szabadon tervezhető órakeret	3 óra	2 óra	3,5 óra
	Összesen	18 óra	11 óra	9,5 óra
Szakmai tantárgyak	Kötött órák	14,5 óra	23 óra	23 óra
	Szabadon tervezhető órakeret	2,5 óra	2 óra	2,5 óra
	Összesen	17 óra	25 óra	25,5 óra
Heti összes óraszám		35 óra	36 óra	35 óra

 

 

A közismereti tantárgyak óraelosztása

 

Tantárgyak	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam
Magyar – Kommunikáció	2 óra	1 óra	–
Idegen nyelv	2 óra	2 óra	2 óra
Matematika	2 óra	1 óra	–
Társadalomismeret	2 óra	1 óra	–
Természetismeret	3 óra	–	–
Testnevelés*	5 óra	5 óra	5 óra***
Osztályközösség-építő Program	1 óra	1 óra	1 óra
Szabadon tervezhető órakeret**	1 óra	0 óra	1,5 óra
Összesen:	18 óra	11 óra	9,5 óra

 

*       A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

        

**     A szabadon tervezhető órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például a digitális kultúra oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön digitális kultúra tantárgyi kerettantervet is ajánl).

 

***  A szakképző iskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)