SZMSZ

Szervezeti és Működési Szabályzata

SZMSZ.pdf

KARCAGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

LÁBASSY JÁNOS TECHNIKUM

ÉS

SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Szervezeti és Működési Szabályzata

2022

TARTALOMJEGYÉK

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE

1.1. AZ ISKOLA FELADATA

1.2. AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

1.3. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.4. AZ ISKOLA NYILVÁNOS DOKUMENTUMAI

AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB JELLEMZŐJE

2.1. ALAPÍTÓ, FENNTARTÓ ÉS MŰKÖDTETŐ SZERV

2.2. AZ ISKOLA ALAPADATAI

2.3. AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGE

2.4. AZ ISKOLA GAZDÁLKODÁSA

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI

3.1. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG

3.2. PEDAGÓGUSOK KÖZÖSSÉGEI

3.2.1. Nevelőtestület

3.2.2. Szakmai munkaközösségek

3.2.3. Szakmai Vezetőség

3.2.4. Igazgatóság

3.3. DIÁKOK KÖZÖSSÉGE

3.4. SZÜLŐK KÖZÖSSÉGE

3.5. FEGYELMI BIZOTTSÁG

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

4.1. SZERVEZETI EGYSÉGEK, FELADATAIK

4.1.1. Az igazgatóság feladatai

4.1.2. Titkárság

4.1.3. Műszaki, gazdasági, munkaügyi feladatok

4.2. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS

4.2.1. Igazgató

4.2.2. Igazgató helyettesek

4.2.2.1. Általános intézményvezető-helyettes

4.2.2.2. Szakmai intézményvezető-helyettes

4.2.3. Gyakorlati oktatási terület felelőse

4.2.4. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

4.2.5. Gazdasági ügyintéző

4.2.6. Munkaközösség-vezetők

4.2.7. Osztályfőnökök, csoportvezetők

4.3. AZ ISKOLA KÉPVISELETE

4.4. A KIADMÁNYOZÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA

KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE

5.1. A VEZETŐK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

5.1.1. Intézményvezetőség

5.1.2. Szakmai vezetőség

5.1.3. Nevelőtestület

5.1.4. Munkaközösségek

5.2. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

5.3. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGGEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

5.4. DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

5.5. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI

5.5.1. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

5.5.2. Körzeti Háziorvosi Intézettel való kapcsolattartás

5.5.3. Gyakorlati oktatásban közreműködőkkel való kapcsolattartás formája, rendje

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

6.1. A TANÉV RENDJE

6.2. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

6.2.1. Az intézmény nyitva tartása

6.2.2. Hivatalos ügyek intézése

6.2.3. Belépési rend

6.2.4. A tanítási órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

6.3. A DOLGOZÓK MUNKARENDJE

6.3.1. A vezetők helyettesítésének és intézményben való tartózkodásának rendje

6.3.2. A közalkalmazottak munkarendje

6.3.3. A pedagógusok munkarendje

6.3.4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje

6.3.5. A pedagógus ügyelet rendszere

6.3.6. A dolgozók megbízásának, kijelölésének elve

6.3.7. A megbízott dolgozók beszámolása végzett tevékenységükről

6.3.8. Intézményi juttatások a dolgozóknak

6.3.9. Szabadság kiadásának elve

6.3.10. Munkaköri leírások

6.4. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

6.5. DIÁKIGAZOLVÁNYOK, PEDAGÓGUS IGAZOLVÁNYOK KEZELÉSE

6.6. ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

6.6.1. Könyvtárhasználati szabályzat

6.6.2. Az idegen nyelvi tanulóközpont használati szabályzata

6.7. ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK

6.7.1. Az iskolai hagyományai

6.7.2. Iskolai szintű ünnepélyek és megemlékezések

6.7.3. Osztályszintű ünnepélyek és megemlékezések

6.7.4. Iskolai jelképek

6.8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS

RENDJE

6.9. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE.

6.10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI

6.11. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI

6.12. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT

NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

6.12.1. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

6.12.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS
TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

8.1. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE

8.2. FELVÉTELI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE

8.3. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE A KOLLÉGIUMBAN

8.4. ÜGYREND JOGVISZONY MÓDOSÍTÁSKOR

8.4.1. Ügyrend a tanuló más iskolába való átjelentkezése esetén

8.4.2. Ügyrend a tanuló másik iskolából való átvétele esetén:

8.5. TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

8.6. A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS

RÉSZLETES SZABÁLYAI

AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE

10.1. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

10.2. AZ ISKOLA KÖZALKALMAZOTTAIRA ÉS TANULÓIRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

10.3. AZ INTÉZMÉNY BERENDEZÉSÉRE, FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

10.4. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK

SZABÁLYAI

10.5. AZ INTÉZMÉNYEK HELYISÉGEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE

10.6. A REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI

INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

11.1. AZ ISKOLAI DOLGOZÓK FELADATAI A TANULÓBALESET

MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN

11.2. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK

ESETÉN

11.3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

11.4. JÁRVÁNYÜGYI TEENDŐK

AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE

12.1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA

12.2. ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGRE JOGOSULTAK

12.3. A BELSŐ ELLENŐRZÉS FORMAI

12.4. AZ ELLENŐRZÉSEK ÜTEMEZÉSE

12.5. A DOLGOZÓK ÉRTÉKELÉSE AZ ELLENŐRZÉSEK ALAPJÁN

12.6. GARANTÁLT ILLRTMÉNYEN FELÜLI JUTTATÁSOK

12.7. GYAKORNOKHOZ RENDELT SZAKMAI VEZETŐ KIVÁLASZTÁSÁNAK

RENDJE

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

13.1. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA, A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI

13.2. ISKOLAI KÖNYVTÁRUNK ALAPFELADATAI ÉS KIEGÉSZÍTŐ

FELADATAI

13.3. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS

FELADATOK

13.4. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

13.4.1. Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása

13.4.2. A könyvtár szolgáltatásai

13.4.3. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

13.4.4. A szolgáltatások igénybevételének feltételei

13.4.5. A könyvtárhasználat szabályai

13.4.6. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

13.4.7. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata

13.5. GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

13.6. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

13.7. KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

13.8. KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT

13.9. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE

1.1. AZ ISKOLA FELADATA

A Karcagi SZC Lábassy János Technikum és Szakképző Iskola feladata a szakmai alapdokumentumban meghatározott nevelési-oktatási tevékenységek és szolgáltatások megvalósítása az iskolai dokumentumokban meghatározottaknak megfelelően.

1.2. AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

A Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) célja, hogy meghatározza a Karcagi SZC Lábassy János Technikum és Szakképző Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.
A szabályzatot az oktatói testület fogadja el a főigazgató és a kancellár egyetértésével, a diákönkormányzat és a képzési tanács véleményének kikérésével. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.
A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse az intézményvezetője. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

- 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

- 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

- 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről

- 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről

- 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről

- 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

- 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről- 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

- 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről

- 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról

- 501/2013. (XII.29) kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről

- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

- 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.3. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében.
Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre.
A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb háromévenként felül kell vizsgálni.

1.4 AZ ISKOLA NYILVÁNOS DOKUMENTUMAI

Szakmai Program, SZMSZ, Házirend, Éves munkaterv, Ügyeleti rend.
Az iskola Pedagógiai Programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanulókat a tanév első napján, a szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják. A tájékoztatás dokumentuma az osztálynapló, valamint a szülői értekezletről készült jegyzőkönyv. A Pedagógiai Programról felvilágosítás kérhető az intézmény vezetőjétől munkaidőben előre egyeztetett időpontban.
A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtári nyitva tartás ideje alatt helyben olvashatók. Folyamatosan megtekinthetők az iskola honlapján.
A Házirendet minden iskolánkba beiratkozó tanuló írásban megkapja beiratkozása alkalmával.
A Házirend megtalálható az iskola tanári szobájában, és az intézményi honlapon.
A Házirend legfontosabb pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten, osztályfőnöki órán.
Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és az épület portáján kerül kifüggesztésre.
A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a tanári szobában és a honlapon kerül elhelyezésre.

AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB JELLEMZŐJE

2.1. ALAPÍTÓ, FENNTARTÓ ÉS MŰKÖDTETŐ SZERV

Innovációs és Technológiai Minisztérium

1011 Budapest, Fő utca 44-50.

2.2. AZ ISKOLA ALAPADATAI

Az intézmény megnevezése: Karcagi Szakképzési Centrum Lábassy János Technikum és Szakképző Iskola

Székhelye: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 51.

Telephelye: 5200 Törökszentmiklós, Dózsa György út 54.

OM azonosítója: 203040/019

Szervezeti egységkód: 111107

Elérhetőségek:

Telefon: 06 (56) 590-727

E-mail: labassy.janos@gmail.com

Honlap: www.labassy.hu

2.3. AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGE:

Törvényben és az iskola nevelési programjában meghatározott keretek között a Karcagi

Szakképzési Centrum alapító okirata szerint.

2.4. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA:

Az intézmény gazdálkodása a Karcagi Szakképzési Centrum „A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés utalványozás eljárásrendje” alapján működik.

Az intézmény körbélyegzőjének lenyomata:

Az intézmény hosszúbélyegzőjének lenyomata:

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI

3.1. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a Szakképzési Centrum főigazgatója alkalmazza. A munkáltatói jogokat a jogviszony létesítés, jogviszony megszüntetés és fegyelmi ügyek kivételével az igazgató gyakorolja. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
Az alkalmazotti közösség az intézménynél munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókból áll.
A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy amikor az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor.
Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
Az intézmény nem pedagógusképesítésű alkalmazottainak közösségét a munkaügyi ügyintéző fogja össze, és biztosítja kapcsolattartásukat az iskolavezetéssel.

3.2. OKTATÓK KÖZÖSSÉGEI

A nevelő-oktató munkában résztvevő valamennyi dolgozó (főállású és óraadó) alkotja az oktatók csoportját.
Az oktató nevelő-oktató munkáját legjobb tudása szerint, a jogszabályoknak, az iskola Szakmai Programjának megfelelően, munkaköri leírása alapján végzi. Részt vesz a szaktárgyi munkaközösségek munkájában.

3.2.1. Oktatói testület

Az oktatói testület a szakképző intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az oktatói testület a szakmai oktatási kérdésekben, a szakképző intézmény működésével kapcsolatos, e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott ügyekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Az oktatói testület dönt

a szakképző intézmény szakmai programjának, illetve a szakmai képzés képzési programjának elfogadásáról,
a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadásáról,
a szakképző intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
a szakképző intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
a továbbképzési program elfogadásáról,
az oktatói testület képviseletében eljáró oktató kiválasztásáról,
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek fegyelmi ügyeiben,
jogszabályban meghatározott más ügyekben.

Az oktatói testület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Jogszabályban meghatározott ügyben kötelező az oktatói testület véleményének kikérése.
Az óraadó - ide nem értve a heti tizennégy foglalkozásnál többet tanító óraadót - az oktatói testület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - a (2) bekezdés 8. és 9. pontja szerinti ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal.
Az oktatói testület - a szakképző intézmény szakmai programjának, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának, a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és a házirend elfogadása és módosítása kivételével - a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy esetileg - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója az oktatói testületet tájékoztatni köteles - az oktatói testület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben az oktatói testület megbízásából eljár. Szakképzési centrum esetében az annak részeként működő, kizárólag egyetlen szakképző intézményt érintő ügyekben az adott szakképző intézmény oktatói testülete, míg a szakképzési centrum részeként működő valamennyi szakképző intézményt érintő ügyekben a szakképző intézmények oktatói testülete együttesen jár el.

Oktatói testületi értekezletet kell összehívni

a) az igazgató,
b) az oktatói testület tagjai egyharmadának vagy
c) a képzési tanács kezdeményezésére.

Az oktatói testület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.

Az oktatói testület véleményét

a) a szakképző intézményi felvételi követelmények meghatározásához,
b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
c) az egyes oktatók külön megbízásának elosztása során,
d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,
e) jogszabályban meghatározott egyéb ügyben ki kell kérni.

3.2.2 A szakmai munkaközösség

A szakképző intézményben legalább öt oktató szakmai munkaközösséget hozhat létre. Egy szakképző intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre.
A szakmai munkaközösség részt vesz a szakképző intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető az oktatók értékelésében.

A szakmai munkaközösség dönt

a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,
b) szakterületén az oktatói testület által átruházott kérdésekről,
c) a szakképző intézményi tanulmányi versenyek programjáról.

A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi az oktatói munka eredményességét, javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére.

A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően -

a) a szakképző intézmény szakmai programja, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programja és a továbbképzési program elfogadásához,
b) a szakmai oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,
c) a felvételi követelmények meghatározásához,
d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni.

A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására az oktatók kezdeményezésére szakképző intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakképző intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

A szakmai munkaközösség - a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - gondoskodik az oktató munkájának szakmai segítéséről. A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat is megállapíthat.

A szakképző intézményben az azonos feladatok ellátására legalább öt oktató részvételével egy szakmai munkaközösség hozható létre.

A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg legfeljebb öt évre.

3.3 A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI

A tanulók a szakmai oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését az oktatói testület segíti.

A diákönkormányzat

A tanulók a saját érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját az e feladatra kijelölt oktató segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg ötéves időtartamra.

A diákönkormányzat az oktatói testület véleményének kikérésével dönt

a) saját működéséről,
b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
c) hatáskörei gyakorlásáról,
d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
e) a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint
f) ha a szakképző intézményben működik, a szakképző intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát és annak módosítását a diákönkormányzat fogadja el és az oktatói testület hagyja jóvá. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a szakképző intézmény szakmai programjával, szervezeti és működési szabályzatával vagy házirendjével. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyásáról az oktatói testület a jóváhagyásra történő felterjesztést követő harminc napon belül nyilatkozik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát és annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha az oktatói testület e határidőn belül nem nyilatkozik.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szakképző intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat véleményét

a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
b) a tanuló helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
c) a pályázati kiírások, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
d) a szakképző intézményi sportkör működési rendjének megállapításához,
e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
g) a házirend elfogadásához és
h) a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyéb ügyben

ki kell kérni.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképző intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a szakképző intézmény működését.
A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség a szakképző intézményben a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

3.4 KÉPZÉSI TANÁCS

A szakképző intézményben

a) a tanulók jogainak érvényesítése és kötelességük teljesítésének elősegítése érdekében,
b) a nevelő-oktató munka támogatása,
c) az oktatói testület, a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek és kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a fenntartó, továbbá a szakképző intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása, és
d) a helyi közösségek érdekeinek képviselete céljából a Kormány rendeletében meghatározott tagokból álló, a szakképző intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményező és javaslattevő testületként működő képzési tanács hozható létre.

A képzési tanács figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő és oktató munka eredményességét. A képzési tanács a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a szakképző intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet az oktatói testület értekezletein.
A képzési tanács véleményt nyilváníthat a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a képzési tanács véleményét a szakképző intézmény szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadása és módosítása előtt.

A képzési tanácsot létre kell hozni, ha a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a tanulók vagy az oktatói testület közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik.
Az igazgató a kezdeményezéstől számított harminc napon belül a képzési tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre a képzési tanács megalakításának előkészítéséhez.

A képzési tanácsba

a) a szülők képviselőit a szakképző intézmény tanulóinak törvényes képviselői,
b) a tanulók képviselőit a szakképző intézmény diákönkormányzatának tagjai, diákönkormányzat hiányában a szakképző intézménybe járó tanulók,
c) az oktatói testület képviselőit az oktatói testület tagjai, választják. A képzési tanácsba a tanulók törvényes képviselői, a tanulók és az oktatói testület azonos számú képviselőt választhatnak.

A képzési tanácsba delegálhat

a) egy képviselőt a fenntartó, és
b) összesen egy képviselőt a szakképző intézmény székhelye szerinti
ba) települési önkormányzat és más gazdálkodó szervezetek,
bb) nemzetiségi önkormányzatok,
bc) egyházi jogi személyek,
bd) területileg illetékes gazdasági kamarák és
be) civil szervezetek.

Ha a szakképző intézmény nemzetiségi szakmai oktatási feladatot is ellát, de nem nemzetiségi önkormányzat tartja fenn, a képzési tanácsba egy tagot delegál az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a szakképző intézmény székhelye szerinti településen működő nemzetiségi civil szervezetek.

A képzési tanácsot a tagok által maguk közül választott elnök képviseli.

A képzési tanács

a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,
b) tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt.

A képzési tanács dönt azokban az ügyekben, amelyekben a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata - az Szkt. és e rendelet keretei között - a döntési jogot a képzési tanácsra átruházza.

A képzési tanács feladata ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképző intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a szakképző intézmény működését.

A fenntartó - önálló költségvetéssel rendelkező szakképző intézmény esetében a szakképző intézmény költségvetésében - gondoskodik a képzési tanács működési feltételeiről.

3.5 FEGYELMI BIZOTTSÁG

A tanuló fegyelmi felelőssége

Ha a tanuló a tanulói jogviszonyából származó kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a kiskorú tanuló törvényes képviselője gyakorolja.
A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás,
b) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása,
c) áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, illetve köznevelési intézménybe,
d) kizárás a szakképző intézményből.

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt a szakképző intézményben és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a szakképző intézmény és a kollégium eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést ott lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.
A fegyelmi eljárásban hozott elsőfokú határozat, valamint a szakképzési államigazgatási szerv fegyelmi büntetéssel kizárt tanuló számára másik szakképző intézményt, illetve köznevelési intézményt kijelölő határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtására a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője jogosult.
Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés elkövetése óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

A duális képzőhelyen elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást a szakképző intézményben kell lefolytatni.

A tanulónak a fegyelmi eljárásban joga van, hogy

a) hatékonyan védekezhessen, a fegyelmi eljárás során az általa meghatalmazott képviselő útján járjon el,
b) jogairól és kötelességeiről a fegyelmi eljárás során felvilágosítást kapjon,
c) a fegyelmi eljárás során keletkezett iratokat megismerje,
d) szóban vagy írásban nyilatkozatot tegyen, bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
e) az egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze,
f) jogorvoslattal éljen.

Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanulót a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a kiskorú tanulót és a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét meghatalmazott képviselőjük is képviselheti.

A fegyelmi eljárásban csak az eljárás tárgyává tett kötelességszegés bírálható el. A kötelességszegés bizonyítására a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles.

A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - legfeljebb két tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a sértett, a diákönkormányzat képviselője, továbbá a duális képzőhelyen elkövetett fegyelmi vétség esetén a duális képzőhely képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

A fegyelmi eljárás megindításáról az oktatói testület dönt egyszerű szavazattöbbséggel, ez a hatáskör nem átruházható. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló döntésben meg kell jelölni az eljárás tárgyává tett kötelességszegést. A fegyelmi eljárás során a tanuló fegyelmi felelőssége kizárólag a fegyelmi eljárás tárgyává tett kötelességszegés miatt állapítható meg. Ha a tanuló a fegyelmi eljárás megindítását követően újabb fegyelmi eljárást megalapozó kötelességszegést követ el, vagy a korábbi fegyelmi eljárást megalapozó kötelességszegése a fegyelmi eljárás megindítását követően jut az oktatói testület tudomására, az oktatói testület dönthet úgy, hogy ezeket egy fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

Az oktatói testület a fegyelmi eljárás lefolytatására saját tagjai közül legalább háromtagú bizottságot választ (a továbbiakban: fegyelmi bizottság). A fegyelmi bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. Az elnök jogosult az eljárás során mindazon intézkedések megtételére, döntések meghozatalára, amelyet jogszabály nem utal a fegyelmi bizottság vagy a tantestület hatáskörébe.

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt

a) az eljárás alá vont tanuló közeli hozzátartozója,
b) az eljárás tárgyává tett kötelességszegés sértettje,
c) akit a fegyelmi eljárás során tanúként vagy szakértőként meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges, vagy
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett.

Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője is bejelentheti. Az oktatói testület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az igazgató, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja a kizárási ok fennállását.

A fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi bizottság elnöke értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét, és ha van, a sértettet is. Az értesítésben meg kell jelölni, hogy a tanulót mely kötelességszegéssel gyanúsítják.

A fegyelmi eljárás az egyeztető eljárással kezdődik. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló tájékoztatásban fel kell hívni a tanuló, ha a tanuló kiskorú, a törvényes képviselője, és ha van, a sértett figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, céljára, az igénybevétel bejelentésének határidejére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a meghatalmazott képviselő, és ha van, a sértett az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásához hozzájárul-e.

Ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a meghatalmazott képviselő és a sértett az egyeztető eljárás lefolytatásához írásban egyaránt hozzájárult, a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a törvényes képviselője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője vagy a meghatalmazott képviselő kérelmére az egyeztető eljárás lefolytatása kötelező, kivéve, ha

a) a sértett az egyeztető eljárás lefolytatásához nem járult hozzá,
b) a tanuló fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) a tanuló a kötelességszegést a korábban kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése alatt követte el, vagy
d) a tanuló ellen a kötelességszegés elkövetését megelőző egy éven belül indult fegyelmi eljárást egyeztető eljárás eredményeképpen született megállapodás alapján szüntették meg.

Az egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a fegyelmi bizottság elnökének a feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a tanuló egyaránt elfogad.

Ha az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni, és fegyelmi tárgyalást kell tartani.

A fegyelmi bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy mellett szól.

Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, az igazgató azt a kiskorú tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint területileg illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóságnak is jelzi.

A fegyelmi tárgyalásról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét és a meghatalmazott képviselőt értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítésnek tartalmaznia kell az iratbetekintési jog gyakorlására és a bizonyítási indítvány lehetőségére vonatkozó tájékoztatást. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője és a meghatalmazott képviselő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás akkor is megtartható, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője, illetve a meghatalmazott képviselő előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

A fegyelmi tárgyalás helyéről és időpontjáról a diákönkormányzatot, a duális képzőhelyen elkövetett fegyelmi vétség esetén a duális képzőhelye tájékoztatni kell, a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. A tájékoztatóban fel kell tüntetni, hogy az érintett a tárgyaláson jelen lehet, véleményt nyilváníthat, és bizonyítási indítvánnyal élhet, a tárgyalást azonban távolmaradása ellenére is meg kell tartani. A tájékoztatást oly módon kell kiküldeni, hogy azt a címzett a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, eljárási minőségét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője vagy a meghatalmazott képviselő kéri. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke írja alá és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti.

A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. A tárgyalás megkezdésekor a fegyelmi bizottság elnöke számba veszi a megjelenteket, és megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e tartani. Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a fegyelmi bizottság a tárgyalást elhalasztja.

Ha a fegyelmi bizottság elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a tanú, illetve a szakértő elhagyja a tárgyalótermet.

A bizonyítási eljárás a tanuló meghallgatásával kezdődik. A kötelességszegéssel gyanúsított tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A tanuló a nyilatkozattételt megtagadhatja. A fegyelmi bizottság elnöke a tanuló korábbi nyilatkozatait felolvashatja, a fegyelmi bizottság tagjai a tanulóhoz kérdéseket intézhetnek.

A kiskorú tanuló meghallgatását követően a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét kell meghallgatni.

A tanú meghallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen. Ha a tanú kiskorú, meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló törvényes képviselője és a meghatalmazott képviselő a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet.

A fegyelmi bizottság elnöke a tanú védelme érdekében a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt, akinek jelenléte a tanút a kihallgatása során zavarná. A fegyelmi bizottság elnöke a tanú vallomásának lényegét később ismerteti. Ha a tanú vagy a kiskorú tanú törvényes képviselője kérelmezi, a fegyelmi bizottság elnöke engedélyezheti a tanú adatainak zártan kezelését. A zártan kezelt személyes adatot csak a fegyelmi bizottság és másodfokú eljárás esetén a másodfokú jogkör gyakorlója kezelheti. A fegyelmi bizottság elnöke engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli meghallgatása helyett írásban tegyen vallomást.

A fegyelmi jogkör gyakorlója biztosítja, hogy a zártan kezelt személyes adat az eljárás egyéb adataiból se váljon megismerhetővé. A zártan kezelt irat zárt adatkezeléssel nem érintett részének megismerését az általános szabályok szerint kell biztosítani, így különösen az iratról készült olyan kivonattal, amely a zártan kezelt személyes adatokat nem tartalmazza.

A fegyelmi bizottság elnöke meghallgatja a diákönkormányzat jelen lévő képviselőjének a véleményét, aki a fegyelmi büntetésre is javaslatot tehet.

A fegyelmi bizottság felmentő határozatot hoz, ha megállapítja, hogy

a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,
b) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható,
c) a kötelességszegést nem a tanuló követte el,
d) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el vagy
e) a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

A fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárást megszüntető határozatot hoz, ha

a) a kötelességszegés elkövetése és a fegyelmi eljárás megindítása között három hónapnál hosszabb idő telt el,
b) a kötelességszegést valamely nevelési-oktatási intézmény már elbírálta, vagy
c) a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a törvényes képviselője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását.

A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza

a) a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát,
b) a tanuló természetes személyazonosító adatait,
c) a fegyelmi felelősség megállapításáról szóló döntést,
ca) fegyelmi felelősségét megállapító határozat esetén a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését,
cb) felmentő határozat esetén a felmentésről szóló döntést,
d) a fellebbezési jogról való tájékoztatást.

A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza az eljárás tárgyává tett kötelességszegés rövid leírását, a megállapított tényállást, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, az azonnali végrehajtás elrendelése esetén annak indokát, az alkalmazott jogszabályok megjelölését.

A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a fegyelmi bizottság tagjainak aláírását és az eljárási minőségük megjelölését.

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, a kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a törvényes képviselőjének és a meghatalmazott képviselőnek.

Az oktatói testület megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kötelességszegést a tanuló elismeri.

Megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője és a meghatalmazott képviselő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és a fellebbezési jogáról lemondott.

A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki.

Az áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, köznevelési intézménybe fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az igazgató a tanuló átvételéről a másik szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény igazgatójával megállapodott.

A kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható.

Ha a kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetést megállapító határozat a szakképző intézmény utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

A kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetés esetén a tanköteles tanuló törvényes képviselője köteles új szakképző intézményt vagy köznevelési intézményt keresni a tanköteles tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó szakképző intézmény segítséget nyújt a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének az új szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény megtalálásában. A kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony létesítéséig.

Ha a szakképző intézmény a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított nyolc napon belül a tanköteles tanulót fogadó szakképző intézménytől vagy köznevelési intézménytől nem kap értesítést arról, hogy a tanköteles tanuló más szakképző intézményben vagy köznevelési intézményben történő elhelyezése a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó szakképző intézmény három napon belül köteles megkeresni a szakképzési államigazgatási szervet, amely öt napon belül másik szakképző intézményt vagy köznevelési intézményt jelöl ki a tanuló számára. A szakképző intézményt vagy köznevelési intézményt úgy kell kijelölni, hogy a tanköteles tanuló számára a kijelölt szakképző intézményben vagy köznevelési intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. Szakképzési centrum tanköteles tanulója esetében a szakképzési centrum részeként működő másik szakképző intézmény is kijelölhető. A szakképzési államigazgatási szerv kijelölő határozata azonnal végrehajtható.

Ha a kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetést a bíróság a tanköteles tanuló javára megváltoztatja, a tanköteles tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanköteles tanuló - választása szerint a szakképző intézményben vagy független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, a tanuló mellett és ellen szóló körülményeket figyelembe kell venni.

A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban a fellebbezőnek nem volt tudomása vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A szakképzési államigazgatási szerv határozata ellen benyújtott fellebbezést a szakképzésért felelős miniszter bírálja el.

A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezés elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához történő beérkezésétől számított negyvenöt napon belül hoz döntést.

A tanuló - a megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés időtartama nem lehet hosszabb

a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,
b) áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, köznevelési intézménybe és kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.

A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

Ha a tanulóval szemben a felfüggesztés ideje alatt elkövetett kötelességszegés miatt - a megrovás kivételével - fegyelmi büntetést szabnak ki, az újabb eljárásban kiszabott büntetés és a felfüggesztett fegyelmi büntetés közül a súlyosabbat kell végrehajtani. A végrehajtás elrendeléséről az újabb eljárásban eljáró fegyelmi bizottság dönt. A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése alatt elkövetett kötelességszegés miatt kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének nincs helye.

4.1. SZERVEZETI EGYSÉGEK, FELADATAIK

4.1.2. Titkárság

Az igazgatóság munkáját egy iskolatitkár segíti.

A titkárság feladata:

Belső szabályzat alapján végzi az érkező iratok központi iktatását, a központi irattárazását, a központi postázást.
Vezeti a tanulói összesített nyilvántartást.
Végzi a székhely intézményben tanulók jogviszonyával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységeket.
Végzi a vezetői és szakmai testületek összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a határidőket.
Koordinálja a Karcagi Szakképzési Centrummal való kapcsolattartásából adódó adminisztrációs feladatokat.

4.1.3. Műszaki, gazdasági, munkaügyi feladatok

A gazdasági csoport feladata:

Napi szintű kapcsolattartás a szakképzési centrum pénzügyi és HR csoportjával
Ellátmány kezelése
Üzemeltetési, fenntartási, működtetési, beruházási, közbeszerzési, a vagyon használatával és hasznosításával kapcsolatos feladatok.
Saját bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttoktatási, felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos gazdasági feladatok.
A bér- és munkaerő-gazdálkodással, készpénzkezeléssel, könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok.
A beszámolási és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok.
Az intézmény karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatainak feltárása, ütemezett elvégzése
A külső és belső szakemberek által végzett munka szakmai tartalmának ellenőrzése
Kinevezéssel, felmentéssel, átsorolásokkal kapcsolatos tevékenység
Munkaügyi adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenység
Megbízások, számfejtések feladásának elkészítése
Távollétek, szabadságok nyilvántartása
Továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok
Kollégiumi tanulók étkeztetésével kapcsolatos feladatok
Kollégiumi szálláshely szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása

Engedélyezett létszám: 3 fő

Az intézmény szervezeti ábrája

IGAZGATÓ

KÉPZÉSI TANÁCS DÖK

ISKOLATITKÁR RENDSZERGAZDA

SZAKMAI GYAKORLATI

IGAZGATÓHELYETTES OKTATÁSVEZETŐ

KÖZISMERETI – OSZTÁLYFŐNÖKI - SZAKMAI

MUNKAKÖZÖSSÉGEK GYAKORLATI OKTATÓK

OKTATÓK,

FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS

GYÓGYPEDAGÓGUS

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TECHNIKAI DOLGOZÓK

FELELŐS

MUNKAÜGYI ÜGYINTÉZŐ GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ

4.2. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS

4.2.1. Igazgató

A szakképző intézményt az igazgató vezeti.

Az igazgató felel a szakképző intézmény szakszerű és törvényes működéséért.

Az igazgató nem utasítható azokban az ügyekben, amelyeket számára jogszabály meghatároz.

Az igazgató képviseli a szakképző intézményt,

a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében az e rendeletben meghatározott kivétellel - munkáltatói jogkört gyakorol a szakképző intézmény alkalmazottai felett,
dönt a szakképző intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés vagy más szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe, ennek keretében kiadmányozási jogot gyakorol a szakképző intézmény által a tanulói jogviszonnyal, a képzési jogviszonnyal, a törvényes képviselőkkel való kapcsolattartással összefüggésben a feladatkörében hozott döntések tekintetében.

Az igazgató feladatai ellátása során

felel a belső szabályzatok elkészítéséért,
felel a szakképző intézményen belüli oktatói munkáért,
a tanév és a tanítási év jogszabályban meghatározott rendjének keretein belül elkészíti a szakképző intézmény éves munkatervét és a tantárgyfelosztást,
szervezi és ellenőrzi a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges - a feladat- és hatáskörén kívül eső - intézkedések megtételét,
felel a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatai ellátását szolgáló vagyon rendeltetésszerű használatáért, a karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, azok végrehajtásának ellenőrzéséért,
elkészíti a szakképző intézmény alkalmazottainak munkaköri leírását,
vezeti az oktatói testületet,
felel az oktatói testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
betartja és betartatja az oktatók etikai normáit,
gondoskodik az oktatók továbbképzésének megszervezéséről, a továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítéséről, valamint a teljesítés nyilvántartásáról,
dönt a tanuló felvételéről és átvételéről, a felnőttképzési jogviszony létrehozásáról, a szakmai munkaközösség, ennek hiányában az oktatói testület véleményének kikérésével a tanulók osztályba vagy csoportba sorolásáról, a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszüntetéséről,
dönt a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy foglalkozáson való részvétel alóli felmentéséről, egyes tantárgyak és azok tudásmérése alóli mentesítéséről, az előzetesen megszerzett tudás, illetve gyakorlat beszámításáról,
dönt az egyéni tanulmányi rendről,
lefolytatja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy igazolatlan mulasztásával kapcsolatos eljárást,
megszervezi a tehetség kibontakoztatására, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy felzárkóztatására, beilleszkedési és tanulási nehézségei javítására, magatartási rendellenességei kezelésére szolgáló fejlesztő pedagógiai ellátásokat,
gondoskodik a tanulók szakképző intézményen belüli felügyeletéről,
biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit,
gondoskodik a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről,
felel a tanulóbaleset megelőzéséért,
koordinálja a szakképző intézményen belüli gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a szakképző intézményhez kapcsolódó feladatait,
javaslatot tesz a szakképzésért felelős miniszter által alapított díj, kitüntetés tanulói kedvezményezettjeinek körére,
javaslatot tesz a hátrányos helyzet, tartós betegség vagy egyéb méltányolható körülmény fennállása esetén a tanuló ingyenes képzési idejének meghosszabbítására,
felel a tanulmányi kirándulások megszervezéséért,
gondoskodik a szakképző intézményben a szakirányú oktatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről,
gondoskodik a térítési díj és a tandíj beszedéséről,
vezeti a jogszabályban előírt tanügyi nyilvántartásokat, és felel a szakképző intézmény adatbiztonságáért, továbbá a szakképzés információs rendszerébe történő bejelentkezésért és adattovábbításért,
gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről,
együttműködik a képzési tanáccsal, a diákönkormányzattal és jogszabályban meghatározott más szervekkel, személyekkel és testületekkel.

Az igazgató a diákönkormányzat, az oktatói testület, a képzési tanács javaslatára tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

Az igazgató szakmai ellenőrzést indíthat a szakképző intézményben végzett oktatói munka színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

Az igazgató munkáját az oktatói testület és a képzési tanács a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.

A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény igazgatója az igazgató számára jogszabályban meghatározott feladatok közül - a főigazgató irányítása mellett - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály nem utal a főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe.

Az igazgató felel

a szakképző intézmény szakmai munkájáért,
a szakképző intézmény oktatói testületének vezetéséért,
a szakképző intézmény oktatói testületének jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért.

Az igazgató

véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó - a szakképző intézményt és a szakképző intézményben foglalkoztatottakat érintő - döntést,
félévente, illetve a főigazgató vagy a kancellár által elrendelt esetekben tájékoztatást nyújt, illetve adatot szolgáltat a szakképző intézmény tevékenységéről, valamint a szakképzési centrum költségvetésének és beszámolójának elkészítéséhez,
a szakképzési centrum gazdasági vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése mellett kötelezettségvállalásra és a teljesítés igazolására jogosult a szakképzési centrum költségvetésének a szakképző intézményre jutó kerete felett.

A szakképzési centrum költségvetését az igazgató véleményének kikérésével kell elkészíteni.

4.2.2 Igazgatóhelyettes

Az igazgató feladatai ellátásának segítésére és helyettesítésére igazgatóhelyettes bízható meg.
Az igazgatóhelyettest az igazgató a fenntartó - a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató az igazgató - egyetértésével bízza meg.
A munkáltatói jogkörtaz igazgatóhelyettes felett - a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében az igazgatóhelyettesi megbízás és annak visszavonása kivételével - az igazgató gyakorolja.

Fő feladata az oktató munka megszervezése.
Ezen belül közreműködik az intézményi tantárgyfelosztás elkészítésében. Ellátja a tanügy-igazgatási teendőket.
Felelős az intézmény különböző csoportjainak együttműködéséért, a belső információs rendszer működéséért, az információk áramlásáért. A technikum, szakképző iskola feladat-ellátási helyen elkészíti az órarendet, terembeosztást; megszervezi a tanulmányok alatti belső vizsgákat, elkészíti a helyettesítések, ügyeletek beosztását, ellenőrzi a tanári, osztályfőnöki adminisztrációt.
Felügyeli az intézmény nevelő-oktató munkáját.
Felelős a technikum, szakképző iskolai feladat ellátási hely közismereti szakmai képzésért.
Szervezi a pedagógusok továbbképzését.
Irányítja a rendszergazda és más, az oktatást közvetlenül segítő alkalmazottak munkáját.
A technikum, szakképző iskola feladat-ellátási helyen koordinálja, ellenőrzi, értékeli a tanórán kívüli tevékenységet. Segíti, irányítja az osztályfőnökök munkáját.
Irányítja, felügyeli a közismereti, osztályfőnöki, szakmai munkaközösségek munkáját.
Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, felelős a technikum, szakképző iskola egyes részeinek a megfelelő pályázatokon való részvételéért. Ellenőrzi a pályázati célok megvalósulását.
Feladatainak részletes leírását munkaköri leírása tartalmazza.
Kapcsolatot tart a szakképzést szervező, irányító hatóságokkal.
Felelős a szakmai elméleti és gyakorlati képzésért.
Irányítja, felügyeli a szakmai, felnőttoktatás munkaközösségek munkáját.
Szervezi és irányítja a beiskolázási tevékenységet, a szakmai tanulmányi versenyek lebonyolítását.
Szervezi és irányítja az ágazati alapvizsgákat, a szakmai vizsgákat.
Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, irányítja és koordinálja az intézménypályázati munkáját.
Felelős az iskola szakképzéssel kapcsolatos pályázatokon való részvételéért. Ellenőrzi a pályázati célok megvalósulását.
Működteti a minőségirányítási rendszert.
Feladatainak részletes leírását munkaköri leírása tartalmazza.

4.2.3. Gyakorlati oktatásvezető

Fő feladata a tanulók gyakorlati képzésének megszervezése. Kapcsolatot tart a szakképzést szervező, irányító hatóságokkal, gyakorlati képzőhelyekkel.
Figyelemmel kíséri a tanulószerződéseket, segíti a tanulókat a képzőhelyek megválasztásában.
Kapcsolatot tart a képzőhelyekkel, gondoskodik arról, hogy minden képzőhely megismerje a képzési követelményeket.
A Kamara képviselőjével rendszeresen ellenőrzi a képzőhelyek oktatási feltételeit.
Felelős az iskolai tanműhelyek oktatásra alkalmas állapotáért.
Biztosítja, hogy a gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközök, szerszámok, szakmai anyagok rendelkezésre álljanak.
Segíti és irányítja a szakoktatók szakmai munkáját.
Feladatainak részletes leírását munkaköri leírása tartalmazza.

4.2.4. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját
Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá
Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot
A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében –megismeri a tanuló családi
A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken
A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében
Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát
Feladatainak részletes leírását munkaköri leírása tartalmazza.

4.2.5. Gazdasági ügyintéző

Irányítja a gazdálkodással, személyi ügyekkel kapcsolatos feladatok előkészítését. Gondoskodik az iskola rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök tervszerű, rendeltetésszerű felhasználásáról, az iskolaépület zavartalan üzemeltetéséről.
Irányítja a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkáját.
Az intézményt képviseli gazdasági jellegű tárgyalásokon.
Gondoskodik a beszerzésekről, illetve az iskola dolgozóinak járó munka- és védőruha, védőeszköz beszerzéséről.
Feladatainak részletes leírását munkaköri leírása tartalmazza.

4.2.6. Munkaközösség-vezetők

A munkaközösségek vezetőjét az igazgató bízza meg egy évre. A megbízás többször meghosszabbítható.

A munkaközösség-vezető gondoskodik arról, hogy a munkaközösség a köznevelési törvényben megfogalmazott és a Működési Szabályzatban meghatározott feladatai ellássa, jogait gyakorolja. Képviseli munkaközösségét.

Feladatai:

irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért;
segíti és ellenőrzi a Szakmai Program szakterületi érvényre jutását, fejlesztését;
összeállítja és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény Szakmai Programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,
módszertani megbeszélést tart, szervezi, és figyelemmel kíséri a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását, bemutató tanórákat szervez;
ellenőrzi és értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét;
javasolja az intézményvezetőnek a tagok jutalmazását, kitüntetését a munkaközösséggel való megbeszélés alapján;
koordinálja az oktatáshoz szükséges segédeszközök kiválasztását;
a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, érettségi tételeit, a tantárgyi vizsga tematikáját összegyűjti és véleményével ellátva jóváhagyásra előterjeszti az intézményvezetőnek;
munkaközösségében összehangolja a mérések, vizsgák, versenydolgozatok javítását, értékelését;
javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre;
évente összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára a munkaközösség tevékenységéről.

4.2.7. Osztályfőnökök

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg.

Az osztályfőnök intézi osztálya/csoportja tanulmányi, nevelési, fegyelmi és adminisztrációs ügyeit. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulók iskolai munkáját, kapcsolatot tart a szülőkkel, tájékoztatja őket a tanuló előmeneteléről.

4.3. AZ ISKOLA KÉPVISELETE

A szakképző intézményt az igazgató képviseli. A képviseleti jogot bármikor átadhatja – szóban, vagy írásban – igazgatóhelyettesének vagy a gyakorlati oktatásvezetőnek.

A szakképző intézményt érintő nyilatkozatot tenni az intézményvezető jóváhagyásával lehet.

Az igazgató akadályoztatása esetén az intézmény képviseletére helyettesei jogosultak.

A KIADMÁNYOZÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA

Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult.

Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat a szakmai igazgatóhelyettes írja alá.

KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE

5.1. A VEZETŐK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

5.1.1. Intézményvezetőség

- Mindennapos kapcsolatot tart a folyamatosan felmerülő feladatok megoldására.

Hetente megbeszélést tart, melyről feljegyzés készül. Minden vezető a területén történő döntés előtt egyeztetni köteles az intézményvezetővel.

- A vezetőség az aktuális feladatokról az oktatói testületi értekezleten, a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, belső levelezési rendszeren, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti az oktatókat.

- Az oktatók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével.

5.1.2. Oktatói testület

- A tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az igazgató hívja össze.

- A tanév során az alábbi állandó (a munkatervben meghatározott időpontokban) értekezleteket tartja

tanévnyitó értekezlet,
tanévzáró értekezlet

- Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására.

- Az oktatók testülete speciális feladatra külön értekezletet tart.

- Az oktatótestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szervezet képviselőjét meg kell hívni.

- Az oktatótestületi értekezlet jegyzőkönyvét egy kijelölt dolgozó vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.

5.1.3. Munkaközösségek

- Munkaközösségi értekezlet gyakoriságát a munkaterv határozza meg.

5.2. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

- Az osztályszülői értekezletet évente legalább kétszer össze kell hívni. Rendkívüli osztályszülői tanácskozást kezdeményezhet azigazgató, az osztályfőnök és a szülők az osztályban felmerülő problémák megoldására.

- Az osztályszülői értekezletet az osztályfőnökök szervezik meg, azon részt vesznek, tájékoztatnak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.

- Évente legalább két alkalommal a szülők tájékoztatása céljából összevont tanári fogadóórát tart az intézmény.

- Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról. Amennyiben a szülő/gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

5.3. DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

- A diákokkal való folyamatos kapcsolattartás a DÖK munkáját segítő tanár közreműködésével valósul meg. Önkormányzati ülést havonta tartanak. Alkalmanként az iskolavezetés is részt vesz a Diák önkormányzati ülésen és látogatja a rendezvényeiket. A DÖK segítő tanár félévente köteles beszámolni a tevékenységéről a nevelőtestületnek.

- Az igazgató meghívja a diákönkormányzat képviselőit azokra az értekezletekre, amelyen a diákokat érintő napirendeket tárgyalnak. A diákképviselők előzetes egyeztetés nélkül is felkereshetik az intézményvezetőt kéréseikkel, javaslataikkal.

- Iskolai diákközgyűlést évente egyszer kell tartani, amelyre meghívják az iskola vezetését. Az igazgató a diákközgyűlésen tájékoztatást tart a tanulóknak, kikéri a tanulók véleményét az intézményi munkáról, a tanulókat érintő döntéshozatalról.

5.4. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI

- Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az igazgató e feladatát átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.

- Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel:

a fenntartóval, országos, megyei, járási hatáskörű hivatalokkal,
a helyi, járási és megyei közoktatási intézményekkel,
az intézményt támogató vállalatokkal,
Sportegyesületekkel és kulturális intézményekkel,
a városi gyermekjóléti szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval.

A fentieken túl az iskola, rendszeres kapcsolatot tart fenn:
Városi és községi polgármesteri hivatalokkal
Városi Rendőrkapitánysággal
Háziorvosi Intézettel.
A kapcsolattartás formáit és módjait a mindenkori aktualitás határozza meg. Ezek lehetnek:
Közös értekezletek tartása,
Szakmai előadásokon, megbeszéléseken való részvétel,
Módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása,
Intézményi rendezvények látogatása,
Hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.
Megbeszélések

5.4.1. Család és Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás:

- A tanulók veszélyeztetettsége esetén az ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes Család és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.

- A tanuló ismétlődő igazolatlan mulasztásai esetén az osztályfőnök értesíti a Család és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársait. Ez történhet telefonon, levélben, formanyomtatvány kitöltésével és személyesen.

- Az iskola ifjúságvédelmi felelőse esetmegbeszélésen vesz részt a Család és Gyermekjóléti

Szolgálat jelzésére.

5.4.2. Körzeti Háziorvosi Intézettel való kapcsolattartás

- A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn a Körzeti Háziorvosi Intézettel illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

5.4.3. Duális oktatásban közreműködőkkel való kapcsolattartás formája, rendje

- Minden év április 30-ig az iskola vezetése személyesen, írásban vagy telefonon felkeresi a duális oktatásban résztvevő vagy várhatóan bevonható ipari, kereskedelmi egységeket a tanuló foglakoztatási igények begyűjtése céljából.

- A gyakorlati oktatásvezető közreműködik a tanulószerződések elkészítésében. Ellenőrzi a képzési programban előírtak megvalósítását. Ellenőrzi a krétában a duális modult. Javaslatot kér a tanulók jutalmazására.

- Munkaszerződéssel rendelkező tanuló ellen indított fegyelmi eljárásba a munkáltatót az iskola bevonja.

- Minden év szeptemberében az intézményvezető összehívja a Duális oktatásban résztvevőket, ismerteti az iskola működését, a gyakorlati oktatással kapcsolatos aktuális tudni valókat.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

6.1. A TANÉV RENDJE

- A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten történik.

- A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend) az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

6.2. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

6.2.1. Az intézmény nyitva tartása

- Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon az alábbi rend szerint tart nyitva:

Iskola épület hétfőtől péntekig 6:30-20:00

Dózsa György úti tanműhely Hétfőtől-péntekig 7:00-15:00

Iskolai rendezvények, vizsgák, beszámolók esetén a nyitva tartás rendjétől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt.

6.2.2. Hivatalos ügyek intézése

- A hivatalos ügyek intézése hétfőtől-csütörtökig 8–16 óra között, pénteken 8-13 óra között történik.

- A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint van lehetőség. Az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

- A nyári szünetben az iskolavezetés külön beosztás alapján heti egy alkalommal tart ügyeletet.

6.2.3. Belépési rend

- Vagyonvédelmi okokból az iskola kapuját napközben a portás köteles zárva tartani.

- Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézmény vezetőjétől engedélyt kaptak. (pl. helyiségbérlet esetén).

- Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A portaszolgálatot ellátó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és távozás idejét. E rendszer alkalmazásától bizonyos rendezvények alkalmával (Nyílt nap, szülői értekezletek, fogadóestek stb.) – igazgatói utasításra – el lehet tekinteni.

- A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnök vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületet. A tanulók kilépését nyilván kell tartani és az adatokat rendszeresen elérhetővé kell tenni az osztályfőnökök számára.

6.2.4. A tanítási órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

- Az oktatás és a nevelés az óraterveknek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben.

- A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, 1 órától 16 óráig szervezhetők. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet.

A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a technikumban és szakképző iskolában 7:30-kor kezdődik

- Az óraközi szünetek időtartamát, a csengetési rendet a Házirend tartalmazza.

- Az óraközi szünetek rendjét az Ügyeleti Szabályzat alapján beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc.

- A tanítási nap végén a dupla órák az intézményvezető helyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók.

- Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat rendelhet el.

- A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak.

Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt.

- A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és a vezető helyettesek tehetnek.

- A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – az éves munkaterv rögzíti.

6.3. A DOLGOZÓK MUNKARENDJE

6.3.1. A vezetők helyettesítésének és intézményben való tartózkodásának rendje

- Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel a szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti.

- Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása eseten az igazgató helyettesítése a gyakorlati oktatásvezető feladata.

- Az intézmény hivatalos munka idejében (7:00-16:00), illetve, amíg tanuló tartózkodik az intézményben, felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása eseten az igazgató jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

6.3.2. Az alkalmazottak munkarendje

- Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó szabályai betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

- A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

6.3.3. Az oktatók munkarendje

- A szakképző intézményben dolgozó oktató heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

- Az oktatók napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az igazgatóság tagjai – a fenti alapelv betartása mellett – javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére.

- Az oktató köteles 15 perccel tanítási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.

- Az oktató köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkakezdése előtt 15 perccel az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Hiányzását a pedagógus a jogszabályokban meghatározott módon munkába állásának első napján köteles utólag igazolni.

- Az oktatók intézményben való bent tartózkodásának idejét, a feladat-ellátási szempontokat előtérbe helyezve a magasabb jogszabályok figyelembe vételével az igazgató a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

- A tanítási órát vagy foglalkozást pontos időben kell elkezdeni és befejezni.

A pedagógus az általános intézményvezető helyettesektől engedélyt kérhet (legalább két nappal előbb) a tanóra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú, helyszínű tanóra megtartására. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

- Tanóra csak végső esetben maradhat el. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a hiányzók helyettesítését meg kell megoldani. Ha ez nem lehetséges, a tanulók felügyeletéről kell gondoskodni. A hiányzó tanárokról és a helyettesítőkről a tanárokat és a diákokat az intézményvezető helyettes tájékoztatja. Előre látható hiányzás esetén a tanár írásban javaslatot tesz helyettesítésére, tanmenete alapján kijelöli az elvégzendő tananyagot, és ezt jelzi az illetékes igazgatóhelyettesnek.

- Az oktatók számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja a vezető helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

6.3.4. A nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje

- A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak heti munkaideje 40 óra. Az intézmény zavartalan működése érdekében munkarendjük a feladatellátás függvénye, melyet a munkaköri leírások tartalmaznak.

- A munkában töltött időről naponta jelenléti ívet vezetnek.

6.3.5. Az oktatói ügyelet rendszere

- Tanuló az iskolában tartózkodása alatt nem maradhat felügyelet nélkül.

- Az oktatói ügyeletet az ügyeletvezető szervezi. Az ügyeletvezetőt az igazgató bízza meg.

- Az ügyeleti beosztás megtekinthető a tanáriban, a portán.

- Az ügyeleti időpontok cseréjét az igazgatóhelyettes vagy az ügyeletes vezető engedélyezi.

6.3.6. A dolgozók megbízásának, kijelölésének elve

- Az igazgatóhelyetteseket az igazgató javaslatára a főigazgató bízza meg.

- A gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst, a diákönkormányzatot segítő tanárt az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után.

- A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek tagjai választják, a megbízást az igazgató adja.

6.3.7. A megbízott dolgozók beszámolása végzett tevékenységükről

- A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről.

- A megbízottak a megbízónak számolnak be, előre meghatározott szempontok és forma alapján, a megbízáskor meghatározott időpontban.

6.3.8. Intézményi juttatások a dolgozóknak

- Munkakörhöz kötött juttatások: munkába járás költségtérítése a Karcagi Szakképzési

Centrum által kiadott Gépjármű-használati Utasításnak megfelelően.

- Az iskola vezetője a kiemelkedő színvonalon dolgozó oktató és nem oktató dolgozókat állami, városi kitüntetésekre terjesztheti fel. A felterjesztett személyekre az iskola valamennyi dolgozója és csoportja javaslatot tehet.

- Az oktatótestület elismeri az intézmény érdekében tartósan végzett kiemelkedő munkát, melynek eljárásrendjét külön rögzíti.

6.3.9 Szabadság kiadásának elve

- A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A szabadság kiadása nem veszélyeztetheti az iskola szakszerű és törvényes működését.

- Az oktató alap- és pótszabadságát elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani. Az őszi, téli, tavaszi szünet munkanapra eső napjai az iskolában munkanapok. A rendes évi szabadság terhére, szabadság erre az időszakra is adható.

- A szabadságon nem tartózkodó oktatónak naponta annyi időt kell az iskolában tartózkodnia, és ügyviteli, szakmai feladatokat ellátnia, hogy a heti 32 óra benntartózkodási időt letöltse.

- Indokolt estben (hozzátartozó betegsége, egyéni problémák, stb.) szorgalmi idő alatt is engedélyezhető szabadság pedagógusok részére, amennyiben szakszerű helyettesítése megoldható.

6.3.9. Munkaköri leírások

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő 15 napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

6.4. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

- Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola intézményvezetője a felelős.

- Az irodai titkár, iskolai könyvtáros

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

- A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt.

- Az oktatótestület döntése előtt az iskola intézményvezetője az osztályfőnökök, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével felméri hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket a rendeletben kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az intézményben be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

- A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az oktatótestületet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

- A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.

- Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

- Az iskolai tankönyvrendelést az iskolai könyvtáros készíti el a tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

Az oktatótestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

- A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerezi az iskolai diákönkormányzat véleményét.

- Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola intézményvezetője határozza meg.

6.5. DIÁKIGAZOLVÁNYOK, PEDAGÓGUS IGAZOLVÁNYOK KEZELÉSE

- A diákigazolványokat, pedagógus igazolványokat az irodai titkár kezeli (igényli, érvényesíti, pótolja) a vonatkozó jogszabályok betartásával.

- A kiadott igazolványokról átvételi listát kell vezetni.

6.6. ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

- Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjteménye használatát. A használók jogait, kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti.

- Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A könyvtár használata az iskola tanulói és közalkalmazottai esetében megkötöttség nélküli. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjmentes. A tanulói és a közalkalmazotti jogviszony iskolánál történő megszűnése esetén a könyvtári tartozást rendezni kell.

- Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakvégzettséggel rendelkező vezeti. A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért. A könyvtáros éves munkatervet, tanévvégi beszámolót készít. Tájékoztatást ad a tantestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

6.7. ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK

6.7.1. Az iskolai hagyományai

- Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

- A hagyományok ápolása keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az iskola névadója tevékenységének és az iskola történetének megismertetésére.

6.7.2. Iskolai szintű ünnepélyek és megemlékezések

- Az iskolai ünnepélyeket az éves munkatervben rögzítjük.

- A nemzeti, állami ünnepekről intézményi szintű ünnepségeken vagy a városi rendezvényeken való részvétellel emlékezünk meg. E rendezvényeken a kijelölt pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben.

- A volt kollégákkal törekedni kell a kapcsolat fenntartására, ápolására. Ezért iskolai rendezvényeinkre meghívjuk nyugdíjas kollegáinkat, ünnepek alkalmából köszöntjük őket.

6.7.3. Osztályszintű ünnepélyek és megemlékezések

- Osztályszintű megemlékezések:

Magyar kultúra napja (január 22.)
Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (február 25.)
Megemlékezés a Holochaust áldozatairól (április 16.)
Nemzeti összetartozás Napja (június 4.)
A megemlékezéseket az osztályfőnökök szervezik, az osztályfőnöki munkatervek tartalmazzák.

6.7.4. Iskolai jelképek

- Az iskolai jelképeket az iskola arculati tervében meghatározottak szerint alkalmazzuk az épületeken, dokumentumainkon, rendezvényeinken.

- Iskolai jelképeink: címer, zászló.

6.8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE

- Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közösségei, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek.

- Iskolánkban az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák működhetnek:

diákkörök,
könyvtári foglalkozások
fejlesztő foglalkozások (egyéni és kiscsoportos)
iskolai sportköri foglalkozások,
tömegsport foglalkozások,
felzárkóztató foglalkoztatások,
tehetséggondozó foglalkoztatások,
továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.

- A foglalkozások indításáról, és arról, hogy mely foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a munkaközösségek, a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt.

- A foglalkozások vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízatást ellátók szakmailag felelősek a foglalkozások működéséért.

- A foglalkozások működésének alapfeltétele, hogy a foglalkozás írásban rögzített programmal rendelkezzen, melyet legkésőbb október 1-ig le kell adni. A programnak tartalmaznia kell a foglalkozások tervezett számát, témáját, idejét, helyét, a résztvevő tanulók névsorát, a csoport diákfelelősének vagy vezetőjének a nevét. A programot a résztvevők állítják össze a foglalkozást vezető tanár irányításával.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait jelen Szervezeti és

Működési Szabályzat tartalmazza.

- Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

- Az iskola oktatói, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat szervezhetnek.

- Múzeum-, színház-, mozi-, tárlat- stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges.

- Az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen rendezvényeket az igazgató engedélyezheti, és szükség esetén az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.

- Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A tanulmányi, kulturális és sportversenyek, a házibajnokságok részei a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, mely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

6.9. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

- A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az Egészségügyi Szolgáltató Intézmény az alábbi szolgáltatásokat végzi:

az iskolaorvosi rendelés
a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
 fogászat
 tüdőszűrés
 a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,
szakképzés megkezdése előtt álló tanulók egészségügyi alkalmassági
vizsgálatát,
a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági
szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal

- Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az iskolatitkár tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

- Az iskolaorvos vagy a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat.

6.10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI

- Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportköri foglalkozások működésének támogatásával biztosítja. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat ezek keretében kell megszervezni.

- A sportköri foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy délután 16.30 óráig a tanulóknak lehetőségük legyen a tornaterem és a sportudvar használatára a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

- A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgy-felosztásban kell meghatározni.

6.11. FELNŐTTKÉPZÉS

Iskolánk, az iskolai rendszerű szakképzés keretében felnőttképzést szervez, mely igazodik a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú sajátos elfoglaltságához, meglévő ismereteihez és életkorához.
A felnőttképzés keretében folyó szakképzést a szakképzési programtanterv és kimeneti és képzési követelmények alapján szervezzük.

6.12. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT

NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

6.12.1. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

- A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az igazgató alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére.

- Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és irattárba kell helyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát

Az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
Az alkalmazott oktatókra, óraadó oktatókra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
Az október 1-i oktató és tanulói lista.

- Az elektronikus úton előállított fent felsorolt dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

- Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolás, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a SZIR rendszerben, továbbá az iskola informatikai hálózatában a külön erre a célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (iskolatitkár és igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

6.12.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) r).

A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS

- Az intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

- Amennyiben az intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg.

- A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg.

- A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítésről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja.

- Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

8.1. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE

- A tanulói jogviszony az iskolába történő beiratkozással jön létre.

- A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

- A beiratkozás időpontja a tanév rendjében meghatározottak szerint kerül kijelölésre.

- A tanév közben érkező tanulókat lehetőségeink szerint vesszük fel a szabad férőhelyek függvényében.

8.2. FELVÉTELI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE

- A központi felvételi eljárás keretében jelentkező tanulók jelentkezésének elbírálása tanulmányi átlag alapján történik.

- Felnőtt nappali tagozatra való felvételkor elsődlegesen a szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal rendelkezők nyernek felvételt. Az üres férőhelyekre vehetők del azok a tanulók, akik 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkeznek. (betöltött 16 éves életkor szükséges)

8.3. ÜGYREND JOGVISZONY MÓDOSÍTÁSKOR

8.3.1. Ügyrend a tanuló más iskolába való átjelentkezése esetén:

- Fogadónyilatkozat bemutatása az osztályfőnöknek, majd az intézményvezetőnek, ezt követően leszerelés (dokumentálva „Körbejáró” adatlapon). Kivezetést végzi az iskolatitkár.

8.3.2. Ügyrend a tanuló másik iskolából való átvétele esetén:

- „Kérelem” adatlap kitöltése, leadása az intézményvezető részére. Elfogadó döntés esetén a Fogadónyilatkozat kitöltése, elküldése az adott iskolába. Az átiratkozás adminisztratív lebonyolítása az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata.

8.4. TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

- Megszűnik a tanuló jogviszonya a szakmai vizsga letételét követően, kivéve, ha a tanuló érettségi vizsga letételére az intézményben kíván felkészülni.

- Megszűnik a tanuló jogviszonya az érettségi vizsga letételét követően, kivéve, ha a tanuló szakmai vizsga letételére kíván az intézményben felkészülni.

- Tanköteles tanuló tanulói jogviszonya a szülő írásbeli nyilatkozata alapján szüntethető meg, ha másik iskola átvette.

- Nem tanköteles tanuló tanulói jogviszony 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás miatt megszűnik.

8.6. A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

Az intézmény megteremti a –köznevelési törvényben biztosított – tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok, és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény Házirendje tartalmazza.

A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

- A fegyelmi eljárást a nevelőtestület által megbízott Fegyelmi Bizottság (FB) folytatja le

- A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi bizottság elnöke a tanuló terhére rótt kötelességszegés, fegyelmi vétségpontos megfogalmazásával előkészíti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítést. Az értesítést az igazgató (átruházott hatáskörben az igazgatóhelyettes) írja alá.

- Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő kiskorú szülőjének figyelmét fel kell hívni arra, hogy igénybe veheti az egyeztető eljárást.

- Az értesítést személyesen (nagykorú tanuló esetén), illetve tértivevényes küldeményként kell az értesítendőkhez eljuttatni. A személyes átvételt az átvevő aláírásával igazolja.

- A fegyelmi eljárás megindításáról, illetve a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítés másolatát a tanári szobában ki kell függeszteni.

- A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

- Harmadszori kötelességszegés esetén az egyeztető eljárás alkalmazását elutasítjuk.

- Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért.

- Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.

- Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

- Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.

- A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

- A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja.

- Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti

- A fegyelmi meghallgatásról feljegyzést kell készíteni. A feljegyzést a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, valamint a FB elnöke ír alá.

- Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

- Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani

- A szűkebb körű fegyelmi tárgyaláson, a Fegyelmi Bizottságon és az érintett diákon, szülőjén és/vagy képviselőjén kívül szükség esetén, meghívottként jelen lehet a tanuló néhány tanára, diáktársa. A bővebb körű fegyelmi tárgyalás a tantestület előtt zajlik.

- A fegyelmi tárgyalás nyilvános, ha ahhoz a fegyelmi eljárás alá vont tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője (gondviselője), illetve az általuk meghatalmazott képviselő hozzájárul.

- A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni:

a FB tagjait
a fegyelmi eljárásban érintett tanulót
a kiskorú tanuló szülőjét (gondviselőjét)
a gyakorlati képzés folytatóját, ha a kötelességszegés a gyakorlati képzőhelyen történt
a területileg illetékes gazdasági kamara képviselőjét, ha a tanuló tanulószerződést kötött

- A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg.

- A fegyelmi tárgyaláson a FB elnöke tesz javaslatot a fegyelmi büntetésre.

- Határozathozatalkor csak a fegyelmi bizottság tagjai tartózkodhatnak a teremben.

- A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

- A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van.

- A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a tárgyalás helyét és idejét
a fegyelmi eljárás tárgyát
a résztvevők nevét
az elhangzott megnyilatkozások (ismertetés, kérdés, válasz, hozzászólás), illetve nyilatkozatok lényegét. (A kötelezően meghívottak bármelyikének kérésére a meghatározott megnyilatkozásokat szó szerint kell rögzíteni.)
a tárgyaláson történt eseményeket
a meghozott fegyelmi határozat szövegét, az indoklással
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az osztályfőnök készíti el, a tárgyalást követő három napon belül. A jegyzőkönyv aláírói:
a fegyelmi bizottság elnöke
egy az eljárás során végig jelenlevő tanár
az osztályfőnök, mint jegyzőkönyvvezető

- Az osztályfőnök feladatait indokolt esetben az osztályban tanító, az intézményvezető által megbízott pedagógus is elláthatja.

- A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a fegyelmi tárgyalás jelenléti ívét, valamint az üggyel kapcsolatban született iratokat, dokumentumokat.

- A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az iskolai irattárba kell iktatni.

- A jegyzőkönyv másolata csak hivatalos kérésre, arra jogosultaknak adható ki, a fegyelmi tárgyalásra meghívottak (a szavazásra vonatkozó bekezdések kivételével) betekintésre jogosultak.

- Ha a tanuló fegyelmi büntetésben részesül, ezt a tényt ellenőrző könyvében és az osztálynaplóban rögzíteni kell.

- Minden fegyelmi büntetésről – a cselekmény megnevezésével, az érintett tanuló nevének elhallgatása mellett – a fegyelmi tárgyalást követő héten az osztályfőnökökön keresztül értesíteni kell az iskolai közösséget.

- A fegyelmi büntetés adminisztrálása, illetve hirdetésre való előterjesztése az osztályfőnök feladata.

AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE

10.1. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

- Az iskola épületeit címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épület fellobogózása a karbantartók feladata.

- Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a felszerelés állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, a tűzés balesetvédelemi, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért.

10.2. AZ ISKOLA KÖZALKALMAZOTTAIRA ÉS TANULÓIRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

- Az iskola dolgozóinak joguk és kötelességük, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használják a nyitvatartási rendnek megfelelően. szaktantermek (tornaterem, számítástechnika, nyelvi terem, oktató kabinet stb.) órarenden kívüli használatához az intézményvezető engedélye szükséges.

- Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak.

- Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos!

- Iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

10.3. AZ INTÉZMÉNY BERENDEZÉSÉRE, FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

- A szakmai felszerelések, a szemléltető eszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a munkaközösségek javaslata alapján a gazdasági ügyintéző gondoskodik az intézményvezető engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltető eszközök, anyagok órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata.

- Az eszközök, berendezések hibáját a rendszergazdának kell jelenteni, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a rendszergazdának a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a rendszergazda tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

- Egyéb, a helyiségben tapasztalt meghibásodásokat a portán elhelyezett füzetbe a dátum, megnevezés, hiba megjelölésével be kell vezetni és a bejelentő aláírásával el kell látni.

- Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

- Az oktatók a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. Az oktatók által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

10.4. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI

- A tantermek, szaktantermek beosztását az általános intézményvezető helyettes készíti el. Minden termen fel kell tüntetni használati beosztását.

- Tanuló a tanteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhat.

- Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket zárni kell, ez a tantermet használó tanárok feladata, hasonlóan a terem áramtalanításához. A karbantartó biztosítja a zárhatóságot és az áramtalanítás lehetőségét.

- A tantermek, szaktantermek, tornaterem stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a karbantartók gondoskodnak. A termek használatának rendjét a Házirend szabályozza.

- Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtérítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni.

10.5. AZ INTÉZMÉNYEK HELYISÉGEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE

Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az intézményvezető kezdeményezésére és javaslatára a fenntartó dönt.

10.6. A REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI

- Az intézményben csak az intézményvezető által engedélyezett reklámtevékenységvégezhető. Elsősorban azok a reklámok engedélyezhetők, amelyek a tanulóknak szólnak és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függenek össze.

- Tilos tanulói, alkalmazotti adatok átadása reklámtevékenység céljából.

INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

11.1 AZ ISKOLAI DOLGOZÓK FELADATAI A TANULÓBALESET

MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN

- Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

- Az iskola szakmai programja alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

- Az oktatók a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységet folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

- Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét és tartalmat dokumentálni kell. Az osztályfőnököknek féltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
a Házirend balesetvédelmi előírásait,
a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,
a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.
Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.
A tanév végén. Ekkor a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

- Az oktatóknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

- A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a Kréta naplóba be kell jegyezni. Az oktatónak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátítottak-e a szükséges ismereteket.

- A fokozottan balesetveszélyes tanítási órák (testnevelés, gyakorlati foglalkozás), és a gyakorlati oktatást vezető oktatók baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk és a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

- Az intézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

11.2. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN

A tanulók felügyeletet ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, serülés, vagy rosszullét eseten haladéktalanul meg kell tennie a következőintézkedéseket:
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia,
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének.

- E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyen jelenlevő többi nevelőnek is részt kell vennie.

- A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor féltetlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A kiskorú tanuló szakorvosi ellátásra csak felnőtt kíséretében mehet.

- Az iskolában történt mindenféle balesetet, serülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy miként lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

- A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni.
A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorútanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának.
A súlyos baleset kivizsgálásába legálabb középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai Munkavédelmi Szabályzat szabályozza.

11.3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

- Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

- Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.),
a tűz,
a robbantással történő fenyegetés.

- Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegeti rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: az igazgató, az igaugatóhelyettesek.

- A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

a fenntartót,
tűz esetén a tűzoltóságot,
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
személyi sérülés esetén a mentőket,
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja.

- A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a vészjelző csengetés (ennek működő-képtelensége esetén futár) révén riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.

- A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.

- A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell.
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia.
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével –gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról.

- A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell meghozni a további biztonsági intézkedéseket. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

- A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott időben pótolni kell.

- A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza.

- A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi- szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” tartalmazza.

- A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős.

- Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős.

11.4. JÁRVÁNYÜGYI TEENDŐK

- Ha egy diák, tanár és a személyzet más tagja az iskolában történő tartózkodás során betegszik meg légúti/emésztőrendszeri tünetekkel, akkor őt el kell különíteni és mielőbb hazabocsátani

- Amennyiben a megbetegedések halmozottan vagy súlyos formában fordulnak elő egy adott közösségben, azonnal értesíteni kell az iskolaorvost/iskolavédőnőt, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.

AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE

12.1 A BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA

A belső ellenőrzés célja a munkatervben szabályozott módon a nevelési-oktatási tervek, az éves munkaterv, a működési szabályzat érvényre jutásának megítélése.

12.2. ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGRE JOGOSULTAK

- Az ellenőrzést meghatározott területeken az alábbi személyek, testületek végzik:

Tanítási órák ellenőrzése: igazgató, igazgatóhelyettesek, szakmai munkaközösség-vezetők.
Az oktatással összefüggő adminisztratív feladatok ellátásának ellenőrzése: igazgató, igazgatóhelyettesek, szakmai munkaközösség vezetők, osztályfőnökök;
A tanórán kívüli nevelési feladatok ellenőrzése: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök.
Óralátogatások óralátogatási lapon megadott szempontok alapján
Tanórán kívüli tevékenységek, versenyeredmények, ügyeleti munka ellenőrzése
Feladatok határidőre történő teljesítésének ellenőrzése
beszámolás különböző testületek előtt,
dokumentumok ellenőrzése,
eredményvizsgálatok

12.3. A BELSŐ ELLENŐRZÉS FORMÁI

- A belsőellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik.

- Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:

az oktató munkafegyelme,
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
az oktató - diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
az órára történő előzetes felkészülés, tervezés
a tanítási óra felépítése és szervezése,
a tanítási órán alkalmazott módszerek,
a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg)
a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás

12.4. AZ ELLENŐRZÉSEK ÜTEMEZÉSE

- Az ellenőrzések ütemezését az iskolai munkaterv tartalmazza - ellenőrzési ütemterv

- A munkaközösségek munkáját évente értékeljük

- Az oktatók teljes körű értékelésére háromévente kerül sor.

12.5. A DOLGOZÓK ÉRTÉKELÉSE AZ ELLENŐRZÉSEK ALAPJÁN

A dolgozók értékelése a Karcagi Szakképzési Centrum által kiadott Dolgozói

Teljesítményértékelési Szabályzat alapján történik.

12.6. GARANTÁLT ILLETMÉNYEN FELÜLI JUTTATÁSOK

A garantált illetményen felüli juttatások szabályait a Karcagi Szakképzési Centrum által kiadott Dolgozói Teljesítményértékelési Szabályzat tartalmazza.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

- Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítása a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével csak az oktatói testület döntésével lehetséges.

- A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti a fenntartó, az oktatótestület, az igazgató, a diákönkormányzat iskolai vezetősége legkésőbb minden tanév április 30-ig, amelyet az oktatótestületnek legkésőbb május 31-ig el kell fogadnia.

- A szakképző intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az igazgató a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak az oktatótestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

A Karcagi SZC Lábassy János Technikum és Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az oktatói testület 2022. augusztus 31-i ülésén elfogadta.

A oktatótestület nevében:

...............................................

igazgató

A Karcagi SZC Lábassy János Technikum és Szakképző Iskola Szervezeti és Működési

Szabályzata a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé, e naptól kezdve hatályos.

Karcag, 2022szeptember 1.

…………………………… …………………………….

Pardi Sándor Szabó István

Főigazgató Kancellár

SZMSZ

Szervezeti és Működési Szabályzata

Partnereink